Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

119 Kiemelte Fabinyi pénzügyminiszter nagy érdemeit és rendkívüli energiáját, amely lehetővé tette a tervezet tető alá hozását és köszönetet mondott azért a készségért, hogy azt a legszélesebb körű megvitatás alá bocsátotta s hogy ebben a vezető szerepet a Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának szánta. Elmondta ezután az elnök, hogy eleinte az volt a terv, hogy az egységes illetékkódexet is csupán rendeleti úton, az egybéként jól bevált hivatalos összeállítások alakjában fogják kibocsátani. A kodifikálás munkája közben azonban rájöttök arra, hogy nem volna tökéletes a munka, ha kizáróan a jelenleg érvényben levő joganyag egységes rendszerbe foglalását végeznék el. Ezért volt elkerülhetetlen az az elhatározás, hogy a kódexet törvényhozási úton léptessék életbe. Részletesen ismertette ezután az elnök a tervezet rendszerét és beosztását, rámutatva azokra az elgondolásokra, amelyek ezt a rendszert kialakították. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a szakértekezlet előreláthatóan még április hóra is ki fog nyúlni. Büntetőjogi továbbképző tanfolyam. Előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében nyitotta meg dr. Angyal Pál professzor február hó 9-én a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen Büntetőjogi Szemináriumával kapcsolatosan szervezett 11. Büntetőjogi Továbbképző Tanfolyam előadássorozatát. Az elnöklő professzor, a védnökök, előadók és hallgatók üdvözlése után kiemelte, hogy az Egyetem jogi kara immár évtizedek óta szoros kapcsolatot tart fenn volt hallgatóival s egyik főtörekvése a magyar jogászok továbbképzésének alkalmait megteremteni. E cél érdekében a Jogi Kar Szemináriumai igen nagy súlyt helyeznek a gyakorlati képzésre. A magyar jogász mindig akart és tudott tanulni. E készségét és képességét a közelmúltban ugyan 'kétségbe vonta egy tekintélyes helyről elhangzott nyilatkozat. Ám e beállítás nemcsak azért utasítandó vissza a leghatározottabban, mert sértő lekicsinylését jelenti a magyar jogászoknak, hanem azért is, mert szöges ellentétben áll a tényekkel. A magyar jogászok tanulás-akarásának egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka épp a most megnyíló tanfolyam, mely százával kapcsolja magához az ismereteiket gyarapítani és elmélyíteni törekvőket. A lekicsinylés csüggedésre hangol, mellyel szemben inkább az önbizalom erősítését kell életelvvé tenni. Véssük szívünkbe a nagy Vörösmarty intelmét: „Nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett." Degré Miklós dr. ny. ítélőtáblai elnök, titkos tanácsos, előadása tárgyául az 1931-ben életbe lépett olasz büntetőtörvénynek a beszámíthatóságra vonatkozó rendelkezéseit veszi, amely törvényt a közelmúltban Angyal Pál és Rácz György fordított magyar nyelvre. Előadó megállapítja, hogy az új olasz kódex igen magas színvonalú, s abból a magyar büntetőjogászok igen sokat tanul-