Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3. szám - A malomjogról
111 életünk minden hátránya nélkül csakúgy .könnyen lehessen legfőbb bíráinkat eltávolítani mintaszerűen betöltött munkahelyükről?!... És csakugyan nincs érdekében igazságügyi kormányzatunknak az, hogy e jogi tudás, élettapasztalat, emberismeret zenitjét eléri legfőbb bírák sokszorosan kipróbált munkaerejét az úgynevezett törvényes életkor szűk korlátain túl is igyekezzek megtartani és értékesíteni a lehetőség határáig a magyar igazságszolgáltatás javára?! Annak előrebocsátása mellett, hogy az itt elmondottak természetszerűen mindenben vonatkoznak a m. kir. Közigazgatási Bíróság elnöki és másodelnöki állásaira is: már ezúttal i, a legnyomatékosabban ajánlom igazságszolgáltatásunk legfőbb őreinek figyelmébe azt a javaslatot, hogy a Kúria és Közigazgatási Bíróság elnökinek és másodelnökének személyét újabb törvényhozási intézkedéssel egyszersmindenkorra ki kell vonni a törvénynek a szolgálati korhatár 70. évben megszabó rendelkezése alól, -vagyis e most jelzett állásokra a korhatárt kivételesen mellőzni kellene. Ennek — ma már szinte elodázhatatlan— szükségességére legelsőbben a mult év novemberének elején Kúriánknak egy, azóta már tragikus hirtelenséggel elhunyt volt kiváló tanácselnöke: dr. Rötth László hívta fel a figyelmemet s kárt fel a gondolatnak sajtó útján váló propagálására. Levelemet, melyben válaszképen értesítettem, hogy az eszmiét készséggel teszem magamévá s kérését is szívesen teljesítem, halála előtt egy órával kapita meg, nagy örömmel olvasta válaszomat s amiként özvegye azután megható sorokban közölte velem: ez volt legutolsó öröme földi életében. Utolsó kéréslének igyekszem is eleget tenni s azt kívánják szolgálni ezek a sorok is. Fontolóra kell venniök a magyar jogszolgáltatás irányadó tényezőinek, hogy a fentebb megjelölt legfőbb bírói állásoknak rövid időközökben 'történő szapora megürüliése ós betöltögetése helyrehozhatatlan kárára van az igazságot szolgáltató hatalom és judikatura legmagasabb szempontjai érvényesülésének. Ezekben a most szóbanforgó állásokban bizonyos folytonosságnak kell lennie, mert elengedhetetlen követeimlény az, hogy az amúgyis nem egyszer ingadozásnak kitett bírói gyakorlat legfelsőbb irányítása ne csússzék ki alig egy-két év leforgása után azokból a kezekből, kiket ott fent, a legfőbb bírói székekben, a gazdag élet- és törvényismeret s a legértékesebb gyakorlati tapasztalatok erre a szüksiéges irányításra mindenekfelett predesztinálnak. A most érvényben levő rendszer mellett, — újabb törvényhozási intézkedés nélkül — igazságügyi kormányunk az említett visszás lés káros helyzeten ezidőszerint rruég aligha tudna segíteni. A Kúria és Közigazgatási (Bíróság elnöki székeibe a dolog természeténél fogva, a legjobb akarat mellett sem kerülhetnek bele fiatalabb életkorú bírók: az a kivételes bíró, akit jó sorsa és arravalósága ezeknek az igazán ritka állásoknak betöltésére elvezé-