Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3. szám - A malomjogról
106 Kétséges tehát, hogy a jogegységi határozat álláspontja helyes-e, midőn a törvényjavaslat indokolásában foglaltakat tette magáévá s határozatát az abban kifejezésre jutó elvi álláspontra alapította, holott, magának a törvénynek a szövege sincs teljesen összhangban a vonatkozó törvényjavaslat indokolásának elvi álláspontjával. Ha erre lekintünlk, kétséges, hogy a törvény rendelkezésének s fennálló jogelveinknek megfelel-e a jogegységi határozat, midőn a törvény lényegében megszorító rendelkezését más, gépi erőre berendezett és állandóan ilyen gépi erővel működő malmokra is alkalmazhatónak mondja ki, mert ezzel vagy kiterjesztette a földesúri malomjogot a mobil benzin stb. géppel hajtott malmokra, vagy pedig a földesúri malomjogöt a stabil benzin stb. géppel hajtott malmok tekintetében korlátozta, tehát mindenképen ú j jogot alkotott anélkül, hogy azok, akik a határozat következtében magánjogaikban korlátozhatnak s kár; szenvednek, megfelelő kártérítésben részesülhetnének. Nem szenved 'kétséget, hogy olyan esetben, midőn felmerült vitás kérdésben téieles törvényeink vagy szokásjogunk megfelelő szabályt nem foglal magában, a bírói gyakorlat ezeké: a hézagokat gyakorlata útján kitöltlheti. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges és csak olyan mértékben, amennyiben már megszerzett jogokat nem sért s harmadik személyek magánjogát nem korlátozza, Kétséges azonban, hogy a jogegységji határozat nem érintette-e érzékenyen azt az elvet, hogy magánjogot korlátozó rendelkezésekel kiterjesztő módon nem lehet magyarázni, valamint a kir. Kúria 40. sz. teljes ülési határozatában is kifejtett azt az elve., hogy ,,a közjó fenntartásához és előmozdításához minden egyes állampolgár csak aránylag tartozik hozzájárulni. Egyeseknök a vagyonát nem követelheti az állam áldozatul, ingyen a többiek javára. Tartozik ehhez képest mindenki a maga vágyónál, ha ezt a közérdék kívánja, átengedni az államnak, de úgy, hogy ezáltal vagyoni hátrányt ne szenvedjen. Ez pedig csak kártalanítás mellet! eszközölhető."" SZEMLE. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáló bizottság teljes ülése. Az újonnan megalakított bárói és ügyvédi vizsgáló bizottság f. évi február 4-én tartotta évnyitó teljes ülését. Dr. Finkey Ferenc elnöki megnyitó beszédében elsősorban sajnálattal emlékezett meg a bizottság volt elnökének, dr. Degré Miklósnak hat évi eredményes vezetés után a bizottság elnöki tisztéből való távozásáról. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy nagy probléma s úgy a jelöltek, mint a közérdek szempontjából legfontosabb kérdés a vizsga felvételének, a jelöltek kikérdezésének a módszere és a vizsgaeredmény feletti döntés, a jelöltek feleleteinek értékelése. A bizottság döntése igen nagy súlyú és
