Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A végrehajtást szenvedő létfenntartáshoz való joga ingatlan zárlata esetében

101 joga a hitelezőt illeti és a joggal élésnek is általános szabálya, hogy másnak jogi érdekét ne sértse, hogy a munkalehetőség elvonásának ellenértékét, a létfenntartási szükség esetén és ennek mérvéhez képest, a jövedelem továbbra is nyújtsa. Kifejezett intézkedés (34.000/1931. L M. sz rendelet 6. §-a) a 12 kataszteri holdat meg nem haladó területű ingatlant mentesíti a zárlat alól, kivételesen csak akkor engedi meg a zár alá vételt, ha a tennivalókat a végrehajtást szenvedő látja el, illetve ő a zárgondnok. Általában is, ilyen jellegű nagyobb ingatlanoknál is, a végrehajtást szenvedőt kell zárgondnoknak kijelölni (5. §) és a zárgondnok végrehajtást szenvedőt a jövedelemből kifejezetten megilleti a saját és háza népe fenntartási költségek fedezetére szükséges rész. Ezekből a szabályokból is levezethető a tartási igénynek a szabályozottnál általánosabb jellegű megléte. A 12 holdnál nagyobb terjedelmű ingatlan haszonélvezőjét, illetve tulajdonosát is értelemszerűen megilleti legalább a 12 holdra ugyanaz a jog. De egész végrehajtási jogrendszerünk is olyan, hogy egyik pillanattól a másikig nem veszi ki a rászoruló kezéből a száraz kenyeret. Még ott is, ahol a végrehajtási cselekmény nem is jelenti a keresetűző tevékenység folytatásának lehetetlenítését, ahol tehát a további kenyérszerzés lehetősége biztosítva marad, még ott is a mentességi szabályok vagy állandóan, vagy hosszú átmeneti időre biztosítják a további megélhetésre szükséges anyagi eszközök érintetlenül hagyását. Még az 1881. évben alkotott csődtörvény is, a kereskedelmi halál: a csőd esetében is. szükségesnek találta, hogy a csődhitelezők beleegyezésén kívül a csődtömeghez tartozó vagyonból a tartás követelését kifejezett intézkedéssel tagadja meg (Cst. 5. §. 2. b.), de már akkor is, abból, amit a közadós a csőd tartama alatt a saját tevékenysége folytán szerzett, a tartásra szükséges részt, a esődtömegbői kivette. A kereskedő pedig akkor azonnal kaphatott alkalmazást. Hova enyhült a legutóbbi évtizedek szociális gondolkodásának hatása alatt ez is? A csődeljárás gyakorlatilag átalakult kényszeregyezségi eljárássá. Az eljárás megindítása meghagyta az adósnak szabad rendelkezésére oly összegre való igényét, amely a saját és ama személyek tartására szükséges, akiket ő jogszabálynál fogva eltartani köteles (1410/1926. M. E. rendelet 20. §-ának utolsó bekezdése.) stb. Egyedül csak a ház és mezőgadasági birtokososztály nélkülözné ezt a védelmet? Ha a gazda, amint nálunk az esetek legtöbbjében így van, mindenét a jövő termésébe fektette, éjtnapot dolgozott családjával együtt és talán a végrehajtás alapjául szóló hitelt is ezért vette igénybe, várja az aratást, vagy talán már meg is kezdte üres kamrával, pénz nélkül és ha így találja a zárlat marad egyik napról a másikra betevő falat kenyér nélkül, azzal a kenetteljes vigasztalással, hogyha nem dolgozott, nem fektetett volna be mindent, ha megvolna egy havi időtar-