Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A végrehajtást szenvedő létfenntartáshoz való joga ingatlan zárlata esetében

98 Ma már arra is van eset, hogy az ingatlant el lehel árverezni, de ugyanerre az ingatlanra nem lehet zárlatol foganatosítani. A 34.000/1931. I. M. számú rendelet 2. §-a a 12 .kataszteri holdnál kisebb ingatlant a zárlat alól mentesíti, illetve csak úgy engedi meg, ha a végrehajtást szenvedő létfenntartásához való igénye kielégítést lel. íme a tételes jog is felel Sárfy kérdéséi;' és adja azt a választ, hogy van, illetve lehet ok, hogy a zárlatnál enyhébbek legyünk, mint az árverésnél és ez az ok: a létfenntartásnak legalább az árverésig történő megvédése. Éppen így téves a sorozásra felállított szabályokra utálós érve is. A lényeg az, hogy a végrehajtást szenvedőnek igénye van-e, mert ha van, az igény kielégítési rendjét is meg kell adni. A sorozásra vonatkozó szabályok eredetileg nem is intézkedtek semmiféle ilyen igény sorrendjéről. A 34.000/1931. 1. M. szánni rendelet 6 §-a kifejezetten szabályoz ilyen igényt, a sorozási szabályok nem gátolják ennek érvényesítését. Ha tehát más előfeltételek mellett is van ilyen igény és épp ez a kérdés, — akkor éppen úgy érvényesülhet a sorozás rendjén, a más jogi előfeltételeken nyugvó, lényegében ugyanolyan igény is. De nem szabad döntő jelentőséget tulajdonítani annak, a megtagadásra állandó indokul szolgáló érvnek seim, hogy az igényt, tételes jogi szabály, kifejezett intézkedéssel, meg nem adja. Hiszen, ha mégadná, akkor nem kellene a jogszabályt keresni és döntvénnyel kifejezésre juttatni. Ennek az érvnek mérlegelésénél meg kell említeni azt is, hogy elvileg az út nyitva van, mert viszont nincs olyan kifejezett tételes jogi szabály sem, amely az igény érvényesítését megtiltatná, illetve kizárná. Végül említsem meg, hogyha jogszabályaink kifejezetten a vagyon jövedelméből általában nem is adnak a végrehajtás alól mentességet, a vagyon jövedelme, épp úgy, mint a munka eredménye, a maga hozadékában, a forrás megkülönböztetése nélkül, igen sokszor, kifejezett törvényes intézkedés folytán, élvezi a végrehajtás alól való mentességet és élvezi több esetben is kifejezetten a vagyon jövedelme is. III. Az eddigi fejtegetéseik, a döntés útjából, csak a téves érveket távolították el és megnyitották a pályát az érdemi okok küzdelmére. Ezek az érvek azonban csak olyanok lehetnek, amelyek a létező jogrendből fakadnak, a tételes intézkedésekből vonatnak le. Nem arról van szó, hogy a meglévő jogszabályok lerontásával, új jogszabály alkottassák, általános célszerűségi és gazdaságpolitikai, tehát törvényhozási okokból, hanem csak arról van szó, hogy megállapíttassék, hogy az eldöntendő kérdésre mi a jogszabály? A vita felmerültével kapcsolatosan azt kell vizsgálni, hogy a kifejezett tételes szabály hiánya mellett, van-e a jogrendben bennlévő, lappangó jogtétel, amelyet a bíróság alkalmazni köteles és ha van: mi ennek a tartalma? Ennél a vizsgálatnál a különleges gazdavédelmi szabályokat figyelmen kívül hagyom, mert