Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

48 nyok nem homályosíthatják el tekintetünk elől annak felismerését, hogy alaptörvényünk megalkotásával a közigazgatási bíráskodás jogintézménye a legteljesebb mértékben bevált. Szerves része lett alkotmányunknak, biztosítéka a jog uralmának a közjogok rábízott területén. S mert megfelel a magyar ember alkotmányos szabadságra nevelt szellemének, a nemzeti közvélemény nagy rokonszenvvel karolta fel s a függetlenségében és szakszerűségéi>en gyökerező rendkívüli tekintélye biztosította, hogy ítéletei elérik azt a célt, amely a bíróságot 40 esztendő előtt életrehívta: megnyugvást teremt a közigazgatási hatóságok intézkedései nyomán támadt vitában. Ennek az értékét csak akkor érzékelhetjük, hogy elgondoljuk, hogy milyen lenne ez a súlyos gond között sínylődő magyar társadalom, ha a hatalmi körében szükségképen megnövekedett közigazgatási hatalommal szemben nem érezné annak felemelő bizonyosságát, hogy a közigazgatási hatóságok sérelmesnek hitt intézkedéseivel szemben van egy kettőjük fölött álló fórum, amely igazságot szolgáltat. Meggyőződésem, hogy a közigazgatási bíróságnak ítélkezése nyomán járó megnyugvásra szükségük van maguknak a közigazgatási hatóságoknak is. A jó közigazgatási bíráskodás kisugározza azt a tudatot, hogy a hatóságok is törvényességre törekszenek, mert hiszen jól tudják, hogy intézkedéseik fölött, ha azok nem keltenek megnyugvást, a bíróság fog ítéletet mondani. De a közigazgatási bíróság működésének más eredménye is van: az ítéleteiben megnyilatkozó jogfelfogás közrehat a jogalkalmazás egyöntetűségére s mert kimondja, hogy mi az érvényesíthető jog, a törvény és kormányrendeletek mikénti értelmezése tekintetében szabályt alkot. De fejleszti is a jogot, rámutat a jogszabályok hiányaira vagy hibáira, amelyet azután felhasznál az újabb jogszabályokat előkészítő kormányzat. Bízvást megállapíthatjuk tehát, hogy a magyar nemzet nagyértékű milleniumi emlékül ajándékozta meg magát a közigazgatási bíróság felállításával, mert ezer éves alkotmányát a jogállam irányában jelentékenyen továbbfejlesztette. A mai áU(ij)Ot. A közigazgatási jog tételes kiépítése erősebb ütemben folyik, a közigazgatási jogszabályok a modern életkörülmények következtében és a beállott mostoha gazdasági viszonyok miatt mind bonyolultabbá válnak, egészen új közigazgatási jogterületek keletkeznek és a közigazgatási jogvédelem terhén az igények növekednek. Mindezek már eddig is nagy mértékben felduzzasztották ennek a bíróságnak ügyforgalmát. Már pedig a közigazgatási bírói oltalom körének fokozatos kiterjesztése elől, ha ezt a fejlődést ehhez szükséges erők korlátoltsága mellett mérsékelnünk is kell. elzárkózni nem lehet. Ez a meggondolás vezette a törvényhozást, amikor 1929-ben arra utasította a m. kir. belügyminisztert, hogy törvényjavaslatot terjesszen elő az alsófokú köz-