Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

42 továbbá a XXVII. törvénycikk, amely a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szól. Mindkét törvény tervezetéről annakidején az rgazságügyminiszter úrral észrevételeimet közöltem. Az észrevételek megtételénél a főméltóságú m. kir. Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsai, különösen is azok a tanácsok tanulmányozták behatóan a tervezetet, amelyek a hitbizományi ügyekkel és az ingatlanokkal kapcsolatos dologi és egyéb vitás kérdések megoldásává! foglalkoznak. Ezek a tanulmányok teljes odaadással arra törekedtek, hogy a tervezetek törvénnyé válásuk esetén a kitűzött nehéz feladatok megoldására minél alkalmasabbak legyenek. Az évszázados birtokállapotoknak a jogállam szellemében való megváltoztatása a kérdés döntő jelentőségének teljes tudatát és lelkiismeretes felelősségérzést tételezi fel. A családi hitbizomóinjok kérdése a közéletben; különösen a világháború befejezése óta állandóan szőnyegen forog. A magam és a m. kir. Kúria részéről a kérdést nem politikai szempontból, hanem abból a szempontból néztük, hogy a hitbizományok szerkezetének és a vonatkozó ügyekben követendő eljárásnak megváltoztatása mennyiben szolgálja Magyarország közgazdasági érdekeit. Az előzetesen folytatott földbirtokrendezésnek általában ismert eredménye óvatosságra int abban az irányban, hogy a földbirtokpolitika valamelyik újabb intézkedése ne növelje a még be sem fejezett előző földbirtokrendezés bonyodalmait és ne veszélyeztesse Magyarország általános közgazdasági érdekeit. Az ország nagybirtokainak földarabolása igen kényes kérdés és csak nagy megfontolás után lehet azt rendezni, mert ettől függ egyrészt közellátásunk, másrészt a kivitelünk sikere. Amennyire én a helyzetet megítélni tudom, az az álláspontom, hogy a kisbirtokok, sőt a középbirtokok sem nyújtanak kellő biztonságot a közellátásra, még kevésbbé a külföldre kivitelre. Magyarország pedig, mint agrárország, csak úgy képes a rendes gazdasági élethez szükséges és csak külföldön vehető anyagokat beszerezni, ha viszont agrárterményekben kellő mennyiséget és minőséget tud .külföldre irányítani. Hazánk abban a nyomasztó helyzetben van, hogy nyersanyagszükségletét jelentékeny részben külföldről kell beszereznie és ennek ellenértékét majdnem teljes mértékben a külföldre irányított agrártermények szolgáltatják. Ezek a termények szolgáltatják a beszerezhetéshez szükséges aranyat, a devizát. Ezeknek figyelembevételével észrevételeink odairányultak. hogy a hilbizományok rendezése ne mobilizáljon szükség nélkül további nagy területeket a föld értékének romlására és az agrártermelés hátrányára. A törvény a maga végleges szerkezetében abban a mértékben korlátolja a hitbizományi ingatlanok terjedelmét, amely mértékben az a földbirtokpolitikai szempontból szükségesnek