Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere

433 tekintetlel. másrészt a joganyag helyes félosztása s á felesleges ismétlések elkerülése céljából az említeti joganyag az alkotmány­jogba utalandó. A pénzügyi jog rendszerének első része a pénzügyi szol­gáltatásra vonatkozó jogszabályokat foglalja magában. Helyesen állapít ja meg Takács, hogy az n. n. pénzügyi kötelmi jog elemeit nagyjában a lételes pénzügyi jog anyagijogi szabályai tartalmaz­zák.9) E rész további felosztása a tételes pénzügyi jog címei sze rint igazodik. Az egyes szolgáltatások természete több esetben nem ugyanaz a pénzügyi jogban, mint a pénzügytanban. Egye düli kivétel talán az egyenesadók része, bár még it! is van ki vétel. (Pl. az ü. n. fényűzési lakásadó. mely a házadóra vonat kozó jogszabályokkal kapcsolatban került szabályozásra, termé­szetéi tekintve fogyasztási adó.) Takács szerint az illetékek kö­zött számos forgalmiadó jellegű szolgáltatás van. de van köztük fogyasztási, sót egyenesadó féle is; a forgalmiadóknak fázis­adókká való átalakítását pedig fogyasztási adóvá való átváltoz­tatásnak tekinti.10) Minthogy a pénzügyi jognak rendszerezését kíséreljük meg. rendszerünket a tételes jogra s nem a pénzügytan elméletére kell alapítanunk. Ebbe a részbe tartozik teliát az egyenesadókra, forgalmi adókra, illetékekre, fogyasztási adókra és jövedékekre vonatkozó összes anyagi jogszabály. (Az ú. n. pénzügyi kötelem gondolat­körében maradva az ..adós. hitelező és a szolgáltatás" meghatá­rozása esik ide. s minthogy a hitelező mindég az állam, voltaké pen csak az adós adózó és a szolgáltatás.) Az üt tárgyalt jogszabályok az illet(') szolgáltatás nemeit, tárgyát, alanyát, ezzel összefüggően az esetleges kivételeket, mentességeket és kedvez­ményeket, a szolgáltatás alapját, mérvét (kulcsát, illetőleg téte­leit), a szolgáltatás keletkezését, megszűnését, esedékességét stb. szabályozzák. S az anyagi jogszabályokkal való szoros összefüg­gés miatt ide sorozhatok az egyes adó-, illetéknemekre vonatkozó speciális büntetőjogszabályok is. Megjegyzendő, hogy a fogy asz. tásiadóknál és jövedékeknél előforduló engedélyek kiadására, el­vonására stb. vonatkozó jogszabályok nem ide. hanem a pénz­ügyi közigazgatási jogba sorolhatók. A rendszernek ez ;i része a pénzügyi jog gerincéi alkotja. Legnagyobb fontosságú az államkincstár szempontjából, mert ezek a lételek imitálják, hogy a közbevételek megszerzése végett a kincstár az állampolgároktól milyen nagyságú szolgáltatásokai követelhet. De ugyanolyan fontos ;i/ egyes állampolgárokra nézve is. hogy ;i szolgáltatás jogszerű, igazságos, a teherviselő­képességnek megfelelő, SŐ1 bizonyos esetekben méltányosságot érvényesíti") legyen. Ámbár kétségtelen, hogy a szolgáltatások lanyha, vagy kíméletlen behajtása az államkincstárnak, illetőleg ö) Tdkács: i. m. f>4. 1. W) Takács: i. m. 83—84. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom