Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Dr. Töreky Géza, a m. kir. Kúria elnökének székfoglaló beszéde

MAGYARJOGISZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. 1 elefonszám: 1-538-83 Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12*— P. XVIII. kötet. 10. szám. Kudapcst, 1937. december hó. DR. T0REKY GÉZA, a 111. kir. Kúria elnökének székfoglaló beszéde. F&méltóságú m. kir. Kúria! Amikor a Kormányzó Ur Ö Főméltóságának alattvalói hódolattal és hálával fogadott legfelsőbb elhatározása és most elhangzott esküm alapján a m. kir. Kúria elnöki székét elfoglalom, mélységes meghatottsággal köszönöm a m. kir. Kúriának és testvérhatóságának: a koronaügyészségnek illusztris szónokaik útján kifejezett, nagyon megtisztelő, szíves üdvözlését. A m. kir. Kúria elnöki széke olyan magas, az elfoglalójára háruló kötelességek olyan nagyok és olyan sokoldalúak, hogy természetszerűleg aggódó lélekkel tekintek a reám váró feladatok sokasága és azok súlyossága elé. És ha az elébem tornyosuló nehézségeknek, valamint saját erőim fogyatékosságának a tudatában mégis vállalni merészkedem a reám bízott nagy feladat elvégzését, ennek oka abbeli reménységemben és bizakodásomban van, hogy a m. kir. Kúria részéről meg fogom kapni azt a felbecsülhetetlen értékű támogatást, amely most kezdődő működésem sikerének nélkülözhetetlen feltétele. Hogy ezt a fölöttébb nagybecsű támogatást én is meg fogom nyerni, ezt azért is merem remélni, mert ;i m. kir. Kúria előtt tisztában áll az a tény, hogy ime az ő elnöki székébe a Kúriának égy volt birája emelkedett, aki legjobb Igyekezetével mindig azon volt, hogy kivegye részéi az igazságszolgáltatás munkájából, kü- Ionosén pedig a m. kir. Kúria nagyterhű feladataiból. Márpedig énmagam tlgy érzem és azt hiszem, hogy igen tisztelt birótársaim együttéreznek velem abban hogy aki az állam birói hatalma gyakorlásában hosszú időn át résztvett, arra ennek a magas hivatásnak a gyakorlása szükségkép olyan mély és olyan maradandó hatással volt, hogy bárhová állítsa a sors. belsejében mindig megmarad első sorban bírónak, aki belső lelki berendezésénél fogva igazán szerencsésnek és boldognak akkor érzi magát, ha akár a bíráskodásban való közvetlen részvétele útján, akár közvetve más úton előmozdíthatja az igazságszolgáltatás munkáját.