Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Abschied vom B. G. B

409 KÜLFÖLDI JOGÉLET. „Abschied vom H. G. B." Ez alatt a cím alatt — búcsúzás a német polg. törvénykönyvtől — előadást tartott f. é. január 25-én a Heidelbergi egyetemen Dr. Franz Schlegelberger (államtitkár a némel birodalmi igazságügyminiszteriuinban). Ez a/ előadás megjelent külön füzetben (Franz Vahlen, Berlin, 1937.). Ennek a füzetnek a tartalmát, amennyire ezt a helyszűke megengedi, lényeges részeiben itt reprodukálom: A jog fejlődését szükségképen befolyásolja az életfelfogás változása és a nép életcéljainak az iránya. A német nép lelki és erkölcsi újjászületése ellenállhatatlan erővel maga után vonta a jogfelfogás megváltozását, mely szerint a jog csakis a népközösség jegyében fejlődhetik. Az Adolf Hitler állama í,,der Staat Adolf Hitlers") az ellentétes érdekek kiegyensúlyozását célozva, elismeri ugyan a suum cuique elvét, de csakis a népközösség keretén belül, figyelemmel a népnek a becsület és szabadság, valamint az általános jólét iránti jogára. A jog fejlődésének oly módon kell történnie, hogy a nép életcéljai közt egyfelől és a jog közt másfelől ür ne támadhasson. A jog fejlődésének mértékét (,,Zeitmass") megállapítani csak a ,,Führer" van hivatva, és a bíró, aki ezt figyelmen kívül hagyja, félreismeri feladatát és megszegi kötelességét. Nem felelhet meg a nép felfogásának oly B. G. B., amely szerint valamely dolog tulajdonosa a dolog felett tetszése szerint rendelkezik és mindenkit abból kizárhat, amennyiben a törvény vagy harmadiknak a joga nem rendel egyebet. Ily törvény nem szólhat a nép szívéhez akkor sem, midőn valóságos kicsinyes kalmárszellemben előbb tárgyalja a vagyonnak jogrendjét és csak azután szól a házasságról és családi jogról; a személyiség jogát nem ismeri, a ,,becsület" szó pedig egyáltalában elő sem fordul. A B. G. B. átdolgozása lehetetlen. Kz a törvénykönyv a konstrukcióknak és abstrákcióknak a törvénykönyve, amely „lebensfremd" fogalmakkal dolgozik, amelyek össze nem egyeztethetők az egészséges népérzékkel (,,gesundes Volksempfinden"). Ebből keletkeZÍ ti a nép előtt érthetetlen „Begriffsjurisp'i'udenz". A B, G. B. szerinl a dolgok vagy ingók vagy ingatlanok. A nép nem fogja megérteni, hogy pld. egy szől'lőt vagy más mezőgazdasági birtokot csak egyszerűen „ingatlan dolognak" neveznek. Ugyancsak a konstrukciók világába tartozik a jogi személyekről szóló tan stb. A B. d. B. tankönyvvé váll, amely nem a népnek, hanem csak a jogásznak szól és így az ő abstrakt nyelvezetével egy nagy nemzeti törvénykönyv leiadatának nem felelhet meg. A német nép felfogásával nem egyeztethető össze az, hogy a törvény a tulajdon fogalmát egyaránt alkalmazza akár egy ingatlan, akár egy dobó/ szivar alkotja tárgyát a tulajdonnak, vagy hogy a bérleti szabályokat egyaránt alkalmazza akár lakásra, akár kirándulásra használt autóra vonatkozik a bérleti szerző-