Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 9. szám - Bozóky Géza: Nemzetközi váltójog [Könyvismertetés]
404 attól, hogy ez az utóbbi lépés szükséges-e, célszerű-e és keresztülvihető-e, kétségtelen, hogy akár ez a szerző által javasolt, akár másirányú végleges jellegű alkotmánymódosítás, a jogfolytonosság elvének tiszteletbentartása mellett — tehát alkotmányos úton — csakis az általa megjelölt módon vihető keresztül. Némi ellentmondást tartalmaz ugyan az a későbbi megállapítása, hogy ha előzetes tárgyalások útján a kívánt törvény szentesítése nem lenne biztosítható, a királyi szék a trónfosztó törvény érvénybentartása mellett lenne választással betöltendő. Minthogy azonban ezt — szerinte — feltétlenül meg kell előznie a legitim megoldás megkísérlésének, nyilvánvaló, hogy szerző is egyedül ezt az utat tartja alkotmányosnak. Elismeri, hogy a trónfosztó törvény érvénytelensége különösebb előkészítés és indokolás nélkül kimondható, ez képezi egyetlen előfeltételét a pragmatika szankció tényleges hatályosulásának, a király közreműködése pedig elengedhetetlen a nemzeti akarat alkotmányos megnyilvánulásánál, ha ez az akarat a szükséghelyzet követelményein túl az alkotmány alapintézményeinek megváltoztatására is irányul. Ez a közjogi alapelvek tekintetében elfoglalt újabb álláspontja az illusztris szerzőnek kölcsönöz Pollner Ödön tanulmányának a benne felvetett gyakorlati politikai elgondoláson messze túlmenő jelentőséget. Dr. Bölöny József. A „Csendőrségi Lapok" október 15-i számában dr. kenyeres Balázs ny. e. tanár Angliában történt gyilkosság nevezetes esetét ismerteti, amelyben a szakértők feldarabolt holttestek személyazonosságának meghatározására eddig nem használt eljárásokat vettek igénybe. Buxton orvos Lancasterben, Skócia kis városában meggyilkolta 35 esztendős feleségét és a családjában alkalmazott 20 esztendős nevelőnőt, Mary Rogersont, azután a holttesteket megcsonkította, feldarabolta és darabjaikat nagy távolságra elszállítva szétszórta. Egyes darabokat két hét múlva, egyeseket még később találtak meg. Minthogy a hatóság tudomást szerzett az orvos feleségének és a nevelőnőnek eltűnéséről, a feldarabolt holttestrészek között pedig két fej volt, döntő fontossága volt a személyazonosság meghatározásának. Lényegesen megnehezítette ezt az a körülmény, hogy a tettes a maga szaktudásával mindent megtett annak érdekében, hogy a felismerés ne sikerüljön. Lenyúzta a halottak fejbőrét, levágta orrukat, füleiket, eltávolította a szemgolyókat, kimetszette az ajkakat, kihúzta a fogak egy részét és levagdalta az egyik halott összes újjainak végét, vagy azért, hogy ne lehessen újjhegylenyomatokat felvenni, vagy azért, mert a körmökön lehettek a felismerést lehetővé tevő tulajdonságok. A holtestrészeket az edinburghi törvényszéki orvostani intézetben vizsgálták meg s ott a törvényszéki orvostanban általánosan ismert eljárásokkal meghatározták, hogy az egyik halott kb. 34V2 éves, a másik kb. 20 éves, hogy az egyik magas, a másik alacsony termetű nő volt. A különös ismertető jeleket és ezzel az azonosság határozott bizonyítékait három rendbeli eljárással nevezték meg:
