Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 1. [r.]

386 helyleien és így nem akalmas arra, hogy a visszautalás mellet! való állásfoglalási indokolja. Viszont az elmélet elenkezője nem szól feltétlenül a visszautalás ellen. Ez az elmélet tehát célunk elérésére teljesen alkalmatlan. 2. A szuverénitási elmélet. Ez az elmélet az állami szuve­renitásból igyekszik olyan szabályokat levezetni, amelyekkel a továbbutalás mellett vagy ellen való állásfoglalását indokolja. Két változata van. az egyik a visszautalás mellett, a másik pedig ellene. A visszautalás melletti szuverénitási elmélet a következő: Ha a kolliziós norma olyan jogrendszerre utal, amelyik nem kí­vánja a maga alkalmazását a fennforgó esetre, akkor a felhívott jog elhárítja magáról az összeütközés megoldását és egy újabb kolliziós normával egy más jogra fog utalni. Ha a biró ezt a továbbutalást vagy visszautalást nem követné, akkor olyan jog­szabályt alkalmazna, amelyet a saját törvényhozója nem kívánt az adott esetben irányadónak tekinteni. Nem engedhető meg. hogy a bíróságok a külföldi jogot akkor is alkalmazzák, mik<»: az maga nem kiván érvényesülni, mert ellenkező esetben saját államuk szuverénitását a másik fölé helyeznék. A felhívott jog államának a szuverénitására való tekintettel tehát a visszautalás követni kell.10) Ennek az elgondolásnak az az alapvető hibája, hogy felté­telezi, hogy a külföldi jog alkalmazása a külföldi törvényhozó akaratából és annak jogán történik.11) A külföldi jog alkalma­zása azonban nem udvariasságból és nem a külföldi törvényhozó szuverénitására való tekintettel, hanem jogi szükségszerűségből. a nemzetközi forgalom biztonságából, a törvényhozó saját szuúe­rénitása következtében, suo jure történik.12) Ha pedig a külföldi jogot nem a külföldi törvényhozó szuverénitásából alkalmazzuk, akkor ezt a szuverénitást nem is sértheti az, hogy valamelyik szabályát akkor is alkalmazzák, amikor a külföldi állam annak alkalmazásától eltekintene.13) Egyébként ez az érvelés logikailag sem egészen kifogásta­lan. A felhivott jog törvényhozásának szuverénitásával és füg­getlenségével indokolja azt, hogy a visszautalást követni kell és nem látja meg. hogy ezzel viszont a felhivott jog államának szu­verénitását helyezi a bíró államának szuverénitása fölé. 101 Bar: Theorie und Praxis des internationalen PriVatrechts, I. k. 278. 1. Weiss: Traité théorique et pratique de droit international privé. Pari-. 1898. III. köt. 78. 1. 11) Pillét—Niboyet: Manuel de droit international privé. Paris, 1924. 387. 1. 12i Fauchjlle: Traité de droit international public, I. Paris, 1922. 443.1 13) Jordán: Quelques considérations ... sur le systéme du renvoi. Rev. de dr. int. pr. 1923. 679. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom