Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7. szám - A hű és igaz sajtóközlés büntetőjogi vonatkozásai

281 büntetési igény keletkezését vagy fennállását, hanem a peruiszony léte zése vagy nem Létezése vagy hiányossága tekintetében foglal magában megállapítást. Ezeknek az alaptételeknek szemszögéből kell vizsgálni a hű és igaz sajtóközlés megengedettségének büntetőjogi jelentőségét. Ez a mentesség büntetőjogi kihatásaiban azt jelenti, hogy a sajtótörvény szóbanlevő meghatározásának megtelelő sajtóközlemény tartalma miatt in concreto nem keletkezik büntetési igény. Annak folytán, hogy a sajtóközlemény egyébként büntetőjogszabályba ütköző tartalmú, in abstracto meg van az alap a büntetőjogi alapviszony keletkezésére, a büntetőjogi alapvisznm létre jövetelét azonban ín concreto kizárja az a másodlagos állami akarat, amely a sajtótörvény szóbanlevő rendelkezésének megfelelő közlés esetében büntetőjogi mentességet biztosít. Az a körülmény tehát, hogy az országgyűlés vagy bizottságai, a hatóságok vagy más a törvény által alkotott testületek nyilvános iratainak vagy azok nyilvános tárgyalásainak közlése hív szellemű (hű) és igaz, a sajtóközlemény tekintetében a büntetési igényre, az anyagi büntetőjogi alapviszonyra vonatkozó, tehát anyagi jogi jelentőségű büntethetőségi feltétel hiányát von ja maga után. Nem azt jelenti, hogy a szóbanlevő cselekmény tekintetében a perviszony nem jöhet létre, hanem azt, hogy az állam a jogrend akarata folytán az ilyen cselekményt nem bünteti, az ilyen cselekmény tekintetében büntetési igény nem keletkezik. Azért nincs tehát az ilyen cselekmény miatt „bűnvádi eljárásnak helye', mert nincs büntetési igény, amelyet a bűnvádi eljárásban — a büntető perben — lehetne érvényesíteni. A sajtótörvény 44. §-ban foglalt, alaki beállítású normatív szabályozásnak ez a helyes büntetőjogi értelme. IV Ennek a megállapításnak alapvető jelentősége van mind anyagi büntetőjogi, mind pedig különösen eljárásjogi szempontból. Az erre irányuló további vizsgálódásainknál az a gyakorlati helyzet áll eh'ittiink. hogy a sajtóközlemény büntetőjogszabályba ütköző tartalmú, a közlés hűsége és igazsága által biztosított mentesség pedig védekezésképen érvényesül; a mentesség feltételeinek fennforgása jelenti a büntetési igény hiányát. A III. alatt összefoglalt megállapítások büntetőperjogi vetülete a következő képet mutatja: 1. Ha a sajtótörvény szóbanlevő szabályozása alá eső sajtóközlés hűségére és igazságára alapított mentesség a nyomozás folyamán válik gyakorlati jelentőségűvé, ha tehát feljelentést tettek a sajtóközleményben foglalt büntetendő cselekmény miatt, amellyel szemben azonban a közlés hűségére és igazságára alapított mentesség kizárja a bünte tési igény keletkezését, akkor a Bp. 92. §-ának rendelkezése alapján a vádképviselet megtagadása iránt kell indokolt határozatot hozni. Sem a kir. ügyészségnek, sem fömagánvád tárgyául szolgáló cselekmény esetében — a rendőri hatóság főnökének ezt a jogszabályt figyelmen kívül hagyó s a nyomozást mégis elrendelő határozatát perorvoslattal nem lehet megtámadni, ellene legfeljebb felügyeleti úton lehet védekezni. A nyomozás foganatosítására hivatott hatóságok és közegek