Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7. szám - A hű és igaz sajtóközlés büntetőjogi vonatkozásai

MAGYARJOGISZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó : BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca9. Telefonszám: 1-538-83 Egyes szám ára a melléklnpokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12-— P. XVIII. kötet. 7. szám. Budapest, 1937. szeptember hó. A hű és igaz sajtóközlés büntetőjogi vonatkozásai. Irta: dr. Zchery Lajos. L Az 1914:XIV. törvénycikkbe iktatott sajtótörvénynek 44. §-ábati foglalt jogszabály szerint sem bűnvádi eljárásnak, sem kártérítési igénynek nincs helye az olyan közlemény tartalma miatt, amely az országgyűlés vagy bizottságai, a hatóságok vagy más a törvény által alkotott testületek nyilvános iratait vagy azok nyilvános tárgyalásait hív szellemben és igazán közli. Ennek a mentességnek a lex lata szempontjából fennálló alkotmányjogi beállítása annyira közismert, hogy ebben a vonatkozásban minden további megjegyzés szükségtelen. A lex ferenda szempontjából más kérdés az, hogy azoknak a valóban komoly figyelembevételre és tiszteletben-tartásra méltó köztekinteteknek érintése nélkül, amelyek jegyében a szóbanlevő mentességet az 1848:XVTII. t.-c. 14. §-a megállapította s amelynek körét az 1914:XIV. t.-c. 44. §-a némileg még ki is szélesítette, nem lehetne-e biztosítani azt, hogy a ,,közügyek"-et gyakran épen a közérdekre igen súlyos sérelmet jelentő büntetendő cselekmények egyidejű elkövetése nélkül is kellőképen lehessen tárgyalni s azokba kellő betekintést lehessen nyerni. Ezúttal azonban nem ezzel a jogpolitikai kérdéssel kívánok foglalkozni, hanem a hű és igaz sajtóközlés megengedettségének büntetőjogi vonatkozásain kívánok átfogó szemlét tartani. II. Az 1914:XIV. t.-c. 44. §-ában foglalt jogszabály a ..bűnvádi eljárást"1) zárja ki olyan esetekben, amikor egyébként bűnvádi eljá rasnak lenne helye. A sajtótörvény szóbanlevő jogszabálya tehát a hu és igaz sajtóközlés szabadságát eljárásjogi keretbe illeszti, holott a mélyebbre tekintő elemzés a normatív szabályozásnak ebben a módszerében ennél sokkal többet lát. Ha szabad ezt a kifejezést használnom, a közvetlenül érzékelhető eredmény talán, látszólagosan ez: a bűnvádi eljárás kizártsága. De ez is csak látszólagosság, mert a végső, gyakorlati eredmény mégsem ez, hanem az, hogy a szóbanlevő mentesség l) A szóbanlevő jogszabály nemcsak a bűnvádi eljárást, hanem a kártérítési igényt is kizárja, épen ezen a téren szélesíti ki a mentesség körét iiz 1848:XVIII. t.-c. 14. §-ában foglalt rendelkezéssel szemben; a magánjogi vonatkozások tárgyalása azonban nem tartozik megjegyzéseim körébe.