Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Grosschmid-előadás a Magyar Jogászegyletben

273 kérdésével és ismerteti az idén télen tartott felsőoktatási kongresszusnak errevonatkozó vitaanyagát is. Az ügyvédi létminimum megteremtésére új, tetszetős tervet dolgoz ki, az u. n. „jogsegélybiztosítás" intézményének megvalósításával kapcsolatban. A külföldi ügyvédség szervezetének és szociális helyzetének részletes, kimerítő ismertetésével úttörő munkát végzett a magyar szakirodalomban. Az 1937 évi IV. t.-c. (az ügyvédi rendtartás tárgyában) magyarázata. Magyarázatokkal ellátták: dr. Bátykd Zoltán és dr. Gaár Jenő ügyvédek. Az előszót írta dr. Wenczel Árpád ügyvéd, kormányfőtanácsos, az egységes birói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke. Helyesen mutat rá az előszó illusztris írója arra, hogy ma még a jövő titka az, hogy mennyire fogja ez a kialakulásában nagy port felvert törvény az igényeket és az általa képviselt szempontokat szolgálni és kielégíteni. Valóban teljesen beláthatatlan, hogy azok a merőben új igazságpolitikai intézmények, amelyek tömegétől valósággal hemzseg ez a sokhelyütt igen merésznek mondható törvény, miképen fognak a gyakorlatban érvényesülni. Ezért tettek igen fontos szolgálatot a szerzők — akik a törvény előkészítő munkálataiban maguk is részt vettek — ennek a magyarázó munkának a közreadásával. Az új jogintézmények ugyanis ezzel helyes és kellő megvilágításba kerülnek, másrészt pedig elősegítik azt, hogy gyakorlati alkalmazásuk és érvényesítésük helyes irányba terelődjék. A munkát a ..Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. adta ki. ára 4 pengő. ELŐADÁSOK. Grosschmid-előadás a Magyar Jogászegyletben. A Ma gyar Jogászegylet május hó 8-án teljes ülés keretében rendezte meg a Grosschmid-előadássorozat negyedik ünnepi előadását. Dr. Osvald István, a Magyar Királyi Kúria elnöke elnöki meg nyitóbeszédében Grosschmid tanításainak rendkívüli jelentőségét méltatta és megemlékezett az előadássorozat korábbi előadóiról. Ezután dr. Nizsalovszky Endre egyetemi nyilvános rendes tanár tartott előadási „Grosschmid és <t kereskedelmi jog" címen. Az előadó szembeszállt azzal az újabban jelentkezett felfogással, mintha a Grosschmid örökbecsű tanításai csak azok szászáma lennének hozzáférhetők, akik a nagy tanítómseter közvetlen tanítványai voltak. Hz a felfogás annyit jelentene, hogy egy-két emberöltő multán ezek a kincsek örökre hozzáférhetetlenekké válnának. Az előadása — minthogy nem lehetett Grosschmid hallgatója, — az említett tétellel szemben eátolási kísérlet óhajt lenni Erre a kísérletre pedig különösen azért vállalkozik, mert Grosschmid egyik nemrég elhunyt kiváló magánta-