Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

I 271 Ellenkező elméleti és gyakorlati felfogással szemben a bordélyházba való belépésre rábírás befejezettségéi nem a belépés megtörténtéhez, hanem a belépésnek külsőleg is megnyilvánuló elhatározásához köti. (131. lap.) Az irodalomban egységesen kifejezésre jutott nézettel szemben vitaija, hogy a bordélyházban való visszatartás elkövetője nemcsak a bordélyos, de bárki más is lehet (134. 1.) s ennek a kérdésnek a kapcsában az akarat ellenére való visszatartásról nyújt helyes tógáimat. (136. 1.) A hozzátartozó kerítésénél (1935:XX. t.-c. 3. §. 2. p.) az alárendeltségi viszonyban a részesekre kiható osztható körülményt lát. (142. 1.) A szülőknek a Btk. 247. §-ában a csábítás passzív alanyaként megjelölt törvényes, vagy természetes gyermeke alatt nem korra való tekintet nélkül, hanem csak a serdületlen, 14 éven aluli gyermekét érti, s vitatja, hogy a szülőnek ezen az életkoron felüli gyermekét a kerítés büntető szankciója védi (144. 1.). Aggályosnak látszik ez a magyarázat, mert megbontja a értelmezésének egységéi azzal, hogy a gyámoltat és gondnokoltat viszont korra való tekintet nélkül vonja ide. Határozott állást foglal a Kúriának a 89. számú döntvényével szemben. Tévesnek tartja ezt azért, mert ha — bár vérfertőzésért, de — büntetendő a gyermekét maga részére csábító szülő (erről nem kellett provideálni a 247. §. 1. bek.-ben, mert ott van a 243. §.). úgy lehetetlen, hogy ne legyen büntetendő a gyámnak stb. az a cselekménye, melynek során a rábízott gyermeket a vele való közösülésre csábítja, s minthogy ezt a cselekményt más rendelkezés nem vonja büntetés alá: annak büntetnedöségére vonatkozó rendelkezésnek bent kell lennie a 247. 2. bek.-ben (148. lap). Ez az észrevétel úgy vélem -— inkább a büntetőjogi reformra tartozik. Sem osztja a Kúria 28. sz. büntető döntvényében kifejteti azt az elvi álláspontot sem, hogy üzletszerű kerítés fennforgása esetén, ha a vádlott a kerítést több esetben és nem folytatólagosan követte el. a Btk.-nek az anyagi halmazatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, — ezzel szemben sorozatos érvekkel arról igyekszik meggyőzni, hogy az üzletszerűségei a torvény egységbe olvasztó tényezőnek szánta. (153. lap.) Egy szeméremsértő közleménynek két vagy több lapszám ban való folytatólagos közlésében az állandó birói gyakorlat ellenére nem halmazatot, hanem egységet lát. (180. 1.) Ki kell még emelnem a miinek a büntetőjogi reform szempontjából jelentós egyes javaslatait, amelyekben a társadalom* hatályosabb védelme érdekében a nemi bűncselekmények miatt kiszabott büntetés mellé, ill. azzal kapcsolatban speciális erkölcsi nevelést, orvoskozigazgalási felügyeletet, gyógyító büntető intézetben való elhelyezési vél alkalmazandónak (10. 1.). a nemi közösülésnek és fajtalanságnak a függőségi viszony kihasználása mel-