Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A csendestárs jogkörhiánya a betéti társaság, mint vállalattulajdonos társtagalkalmazotti nyugdíjkötelezettségének vállalásánál

255 tartozik és onnan el nem vonható. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsa azonban méltatva ennek a jogi álláspontnak igazságtalanságát és a gyakorlati életbe ütköző tartalmát, akkor, ha a forgalmi élet követelményeihez képest az igazgatóság tagjai a társaság javára az igazgatóság tagjának az ügyvitel és képviselet szokásszerü körében végzett teendői keretébe nem tartozó teendőket szolgálati viszony, vagy külön megbizás alapján kötelesek végezni, orvosolta ezt a helyzetet és az összes biróságra is kötelezően az 1935. évi november hó 30. napján hozott 75. számú polgári döntvényében kimondotta, hogy: „A részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága annak a tagjának, aki akár szolgálali viszony, akár külön megbizás folytán végez a társaság részére valamely teendőt, csak akkor állapíthat meg ellenértéket (fizetési, dí jazást, jutalmat, stb.), ha ez a teendő valamely jogszabály rendelkezése, vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági hatáskör, vagy teendők keretébe", vagyis, ha az igazgatósági tag pl. a rendes működési körén túlmenő teendőket tárgyazó rendes szolgálati viszony vagy idevonatkozó külön megbizás alapján még külön szolgálati teendőket is végez, éppen úgy, mint adott esetben a betéti társaság részéről velük kötött szolgálati szerződésben szabályozott szolgálati jogviszony alapján a szolgálattevő család- és társtagok. Ezek függetlenül attól, hogy betéti, avagy csendes társasági társtagok, az ebbeli társtagi rendes működési körön túlmenő teendőket tárgyazó rendes szolgálati viszonybeli teendőiket illetően külön díjazhatok, és így a társtagi jövedelmezőségeken leiül szolgálati szerződési illetményekkel, fizetésekkel, nyugdíjakkal stb. szolgálati járandóságokkal külön ellenértéki szolgáltatásokban jogszerűen részesíthetők. Hasonlóképpen a dualisztikus szemlélet tételtévesztése, a betéti és csendes társaság jogi fogalmai és ezek tényelemei elhatárolási hiánya forog lenn akkor, amikor az ítélkezés a téves zárótételének praemisszáját tévesen állítja fel, az alaptőkéseket, a csendestársakai tévesen sorolja a betéti társaság tagjai közé, amidőn a beléli társaság valamennyi tagja beleegyezése szüksé gességét állapítja meg, és e tekintetben a be nem jegyzett alaptőkések, a csendes társak hozzájárulását is a betéti társaság ..valamennyi tagja beleegyezése" joghatályossága kellékeként állítja fel. Mindez nemcsak annak a ügyeimen kívül hagyásán alapszik, hogy adott esetben a beiéii és a csendes társaságnak és e két különböző társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság szolgáltatevőinek fogalmai keresztező jellegűek, amennyiben csak egy-egy részük közös, egyébként pedig különböző tartalmúak, és így a kúriai ítélet tévesen rendeli azokat egy általánosabb egységes jogi tartalom alá, az ítélkezés egyáltalán nem méltatta, hogy a szóbanforgó társas viszony még a kereskedelmi törvény életbe lépte eiőít kezdett kialakulni és hogy ez a társasági alakulat a később létrejött kereskedelmi törvényben és az ezt módosító vagy kiegészítő törvényekben meghatározott társaságok fajainak egyi-