Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A budapesti házasságok

235 iparszabadság és a termékenyítő kereskedelmi forgalom csakis az üzleti tisztesség korlátdin belül fejlődhetik. Most. midőn a Kúriának igen figyelemreméltó és átgondolI érvelést tartalmazó egyik ítéletével szemben fejtettem ki eltérő jogi álláspontomat (ami tudtom szerint a verseny kérdésébe i most először történik), azt hiszem, hogy senki sem veheti ross,: néven azt. ha valaki objektív alapon jogi meggyőződésének ki fejezést ad. Nagyon jól tudom — mert nem vagyok homo novus ezen a téren —. hogy épen az utánzás kérdésében igen nehéz a határvonalát megállapítani annak, hogy mi ütközik a Tvt.-be és mi nem. és azt is jól tudom, hogy ebben a kérdésben ellentétes nézetek harcolnak egymással és hogy a vita lezárva ma még nincs. Azt hiszem azonban, hogy, tekintettel a nálunk ezidőszerint még sok vonatkozásban kellőkép nem tisztázott viszonyainkra, talán tanácsosabb a szigorúbb álláspontra helyezkedni, mert ebből kevesebb hátrány keletkezhetik, mint az ellenkező álláspont kiszámíthatatlan következményeiből, amelyek oly lejtőre vezethetnek, ahol aztán nehéz lesz a megállás. Jó lesz ezen gondolkozni. Mindezek után. nem tudom, vájjon nem szabad-e reményit ni azt. hogy a fent id. Ítéletben elfoglalt jogi álláspontot alkalomadtán revízió alá veszik? Szeretném, ha reményemben nem csalatkoznám A budapesti házasságok. Irta: dr. Tóth György, a m. kir. Kúria bírája. A m. kir. Kúriának nemrég nyugalomba vonult nagytekintélyű elnökével: dr. Juhász Andorral annak idején folytatott egyik beszélgetésem rendén a növekedő bontásokról volt szó. E beszél getés gondolatmenetében őnagyméltósága azt emelte ki, hogy a kérdés minden oldalú megvizsgálásra igen alkalmas volna Budapest zári egysége, mert itt a népmozgalmi jelenségekel a bontásokkal együtt lehelne vizsgálat alá venni. Nem akarom az erre irányuló törekvéseimet részletezni, csak azt emelem ki. hogy dr. Szladits Károly egyetemi tanár úrral is folytattam megbeszélést, hogy a jogi szeminárium munkakörében próbáljuk meg a válásokra vonatkozó kedvezőtlen közfelfogásra tekintettel az ismert statisztikai adatok fölhasználásával a valóságot kihámozni. A válásokkal kapcsolatos kérdések elvezettek Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatójához: dr. lllyefalvi I Lajos oméltóságához, aki a vezetésén4 bízott intézmény élén évek óta bőséges bizonyságát adta annak az igazságnak: the righl man of right placc