Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának szükségessége

230 Szembeszökő viszont, hogy a magyar jogászat eddig a rendőri büntetőbíráskodás és a bűnvádi reform kapcsolataira egyáltalában nem fordított figyelmet. Holott a rendőri büntetőeljárást szabályozó kódex (Rbsz.) — közvetlenül kimutathatóan — a bűnvádi perrendtartás (Bp.) tövéről fakadt. Ehhez képest csak természetes, hogy e kétféle joganyag rokontermészetű jogelvei, szerkezeti kapcsolatai, immár hosszabb időn át kiforrott gyakorlati eredményei: mintegy felkínálják a párhuzamos úton haladó jogkutatás és jogösszehasonlítás lehetőségeit. II. Ennek megfelelően előadó a rendőri büntetőbíráskodás és a bűnvádi reform kapcsolatait a következő három csoport szerint taglalta: Az első kategóriába tartoznak azok a bűnvádi reformszabályok, amelyek előbb csak a Rbsz.-ban szerepeltek s csak utóbb kerültek a háborút követő perrendi novellákba. Ilyenek: a liquid törvényszéki ügyekben is a formai nyomozásnak kikapcsolása; az egyesbíráskodás jogkörének minden csekélysúlyú bűncselekményre kiterjesztése; a büntetőparancs tágabb keretű alkalma zása; a terheltnek egyszerűbb törvényszéki ügyekben is közvetlenül főtárgyalásra előállítása; a bírósági helyszíni tárgyalások rendszeresítése. A második csoportba sorolhatók ama tételesjogi szabályok, amelyek egyelőre csak a'bűnvádi eljárás módosítására irányuló reformtörekvések közt szerepelnek; amelyek azonban — nyomokban — már a Rbsz.-ban is megtalálhatók. Ezek a következők: az előzetes letartóztatás mellőzésének bizonyos méltányos esetei; a határidőhöz kötött perorvoslat használatának megengedése; a perorvoslat tartalmának minél rugalmasabb meghatározása. Végül a harmadik csoportba foglalhatók azok a szabályok, amelyek sem a Bp.-ban, sem a Rbsz.-ban nem fordulnak elő; de amelyek e két kódex jogelveiből következnek és szintén tárgyai a reformtörekvéseknek. Ez utóbbiak pedig a következők: az újra felvételnek jogerős büntetőparanccsal szemben megengedése; a perorvoslatok terjedelmének racionalizálása; és ami az anyagi igazságot szolgáló büntetőbirói ítélkezés szabadságának fokozása végett a legfontosabb: a hivatalból tehető perorvoslati intézkedéseknek a helyes vádelvvel és perorvoslati joggal megegyező, közös nevezőre hozása. Az előadás egyébiránt egész terjedelmében a Magyar Közigazgatás c. folyóiratban jelenik meg. 2733 Attila-nyomda rt. Buda, I., Szent 3ános-tér 1/a, I. kerület, Szent 3ános-tér 1/a. — Telefon: *1 -500-80. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.