Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A házasságjogi bírói gyakorlat sajátságai

8 A házasságjogi bírói gyakorlat sajátságai. írla: dr. Megyesy Ágoston kir. törvényszéki tanácselnök. A házasságok felbomlásának és felbontásának fokozódó gyarapodása nyomán a társadalom komolyai)!) elemeiben támadt aggodalmak nyugtalanságba hozták a birói lelkiismeretet, biróságainknak úgy jogászi, mint hazafiúi és szociális lelkiismeretét is. Valóban, nem haladhatunk el közömbösen a vádnak is beillő ama panasz mellelI, hogy a bíróságok gyakorlata is igyekezett könnyebbé tenni a házasságok felbontásai és ezzel előmozdítani, gyarapítani segíted a felbomlásokat. És e panasz nem is deklarálható teljesen alaptalannak. El kell ismerni legalább is annyit, hogy a birói gyakorlat nagy mértékben segített csalatkozhafátlanná lenni azt a köztudatot, hogy egyező akarattal a felek tetszés szerint. ..simán'*, a tényállásra való minden tekintet nélkül lel bonthatják házasságukat. Ez a ludat pedig bizonyára nem csökkentőleg hatott a házasságok felbomlására. A törvény 7 7. §-ára alapítani a keresetet, biztosítani az alperes passzivitását, nem védekezését, ez volt a bevált receptje a ,,sima" elválás keresztülvitelének. Kudarc alig érte ezt a módszert. Annyira bizonyosak lehettek a lelek a kívánt eredményben, hogy megállapodás tárgya lehetett az is. melyik fél legyen a felperes. Ezzel szemben áll azonban egy másik észlelet a judikaturáról és ez. épen ellenkezőleg, azt hangoztatja és panaszolja, hogy szinte lehetetlen az elválás akkor, amikor az alperes védekezik. Valóban, ha szembeállítjuk ezt a két ellentétes felfogást a birói gyakorlatról, akkor reájövünk, hogy a judikatura csakugyan kétféle házassági el válási jogot alakított ki. Egyet azok számára, akik egymástól kölcsönösen egyező akarattal és széps/erével elválni akarnak, és egyel azok számára, akiknek egyike nem akarja házasságát felbontatni. Az előbbi főképen a 77. § körül alakult ki. de nem kevésbbé létezik a többi bontó ok körül is: Míg a H. T 77. §-ánál inkább alaki könnyítések alakultak ki. addig a többinél inkább az anyagi jog kezeltetik némileg másképen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy bármely bontó ok máskép mérlegeltetik, ha a lelek mindenike kívánja a házasság felbontását, mint az ellenkező esetben. Miké]) vált ily sajátságosan kétirányúvá a házasságjogi birói gyakorlat? Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a birói gyakorlat elsősorban a törvényhozónak hasonló bizonytalan, az ellentéles felfogásokat egyaránt megnyugtatni kivánó igyekezetének nyomdokait követte. Ha magát a II. T. 77. §-át tekintjük, amely a házasság felbontását teljesen és ineggátolhatatlanul a felek akaratának szolgáltatja ki. ha nézzük az 1907:XVII. t.-c.-ket. amely megszüntette a kötelező felülvizsgálatot, azután az 1925:VIU. t.-c.-ket, amely egy határnapra rendeli kitüzhetőnek a békéltetési, élőké