Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Serlegbeszéd

6 holt és leendő törvénykönyveinek a konglomerátuma volt. Hógy csak egy példát idézzek: A visszatartási jogról szóló három szakaszt az indokolás7) az osztrák, a német, az olasz, a svájci, a francia, a spanyol polgári törvénykönyveken, a porosz Landrechten, a szász, a bajor, a drezdai és a hes^zeni Entwurf-okon építi fel, de arról, hogy a magyar jog intézményeiben a visszatartási jog évszázadokon keresztül élt és él, a különben igen terjedelmes indokolásban egy szót sem találunk. Ez az idő volt az, amikor zsúfolt padsorokban hallgattuk a jogbölcseleti katedráról elhangzott azt a megállapítást, hogy: egészséges, éplelkíí és haladó emberek csak mint nyelvhez és műveltséghez ragasz kodnak saját nyelvükhöz és műveltségükhöz, vagyis azért, mert az jó és feladják azt jobb kedvéért; az ellenkező értelemben való ragaszkodás ahhoz kivételes, beteges és haladásellenes tény.8) Ebben a korban alakult meg az egyetemen a (ralilei kör és ebben a korszakban ment végbe a munkásságnak nemzetközi megszervezése. Isteni gondviselés volt ebben a korszakban az eszmeáramlatok iránt fogékony húszéves lelkek számára az a katedra, amelyről majd a régi táblabírák anekdotás derűs humoráváí. majd Juvenalis tollát felülmúló gúnnyal, majd Berzsenyi ödai lendületével előadott ötletes fordulatokból, majd legmélyebb tudományos fejtegetésekből nap-nap után összbenyomásként vittük magunkkal hazai intézményeink megbecsülését, a lelkesedést mindazért, ami hazai talajon termett és hazai talajon épült fel. Felejthetetlen élmény volt számunkra, amikor szintetikus elméjének hatalmas megnyilvánulásaiban évszázadokat fogott át, hogy modern jogintézményeinket a régi magyar jogintézményekbe gyökereztesse. Hogy csak egy példát említsek, a visszatartási jogot, amelyet a magyar általános törvénykönyv tel vezetének indokolása — amint fentebb említettem — mintegy másfél tucat idegen törvénykönyvön és tervezeten épített fel, Grosschmid Béni főtételében a régi magyar birtokrendszernek arra az elvére alapította, hogy a beruházás a dolog terhe és részleteiben is a Plánum Tabulare döntéseiből vezette le.9) Joggal és büszkén állíthatta ország-világ előtt, amikor egy, az ország házában elhangzott elhamarkodott és tudatlan bírálat ellen védekezett, hogy a modern magyar kötelmi jogot Szent István 7i Indokolás a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. III. kötet. Budapest, Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése, 1901., 386—398. lap. 8) Pikler Gyula: A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Budapest. 1897. Politzer Zsigmond könyvkereskedő kiadása. 24.*i. lap. 9) Grosschmid Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréhői. II. kötet, 2. rész. Jubileumi kiadás. Budapest, 1933. Grill Károly könyvkiadóvállalata (IV., Váci-utca 78—80.) 611—702. lap.