Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - Előadássorozat a nemzetközi jog új irányairól

184 politikai célokat illetően az előadó rámutatott arra, hogy a nem­zeti szociálizmus alapvető felfogása a „nép természetes életegy­ségéről" azt kifelé is érvényesülő erővé teszi, amely szükségképen érinti mindazokat az államokat, amelyekben németek élnek. Sőt ez az elgondolás következetesen kiépítve a nemzetközi jogközös­ség berendezkedésének az átalakítására is alkalmas, amennyi­ben nem az államokat, mint szerinte mesterséges alakulatokat, hanem a fajiságon alapuló népeket kívánja a nemzetközi jog alanyaivá tenni. Az előadássorozat második előadásában dr. Faluhelyi Fe­renc, egyetemi ny. r. tanár az olasz fascizmus nemzetközi jogi szemléletének bemutatására tért át. Szemben a német nemzeti szociálizmussal, amely nemzetköz?jogalanyokká a népeket óhajtja az államok helyett kiképezni és így a nemzetközi jogot valójában azzá tenni, amire közkeletű nemzetközi elnevezései utalnak: a nemzetek, a népek közötti joggá, addig az olasz fasizmus a ró­mai impérium gondolatából továbbra is az államot tartja és teszi a nemzetközi együttműködés tényezőjévé. A fasiszta államböl­cselet szerint nem a nép alkotja meg az államot, hanem épen ellenkezőleg, az állam alakítja ki a népet és a nemzet csak mint állam tényezője a nemzetközi jognak. Ebben az alapvető felfo­gásában tehát az olasz fasizmus nem jelent új irányt az eddigi nemzetközi berendezkedés szempontjából, amennyiben az szintén az államokat veszi a nemzetközi élet sejtjeinek és így valójában államközi és nem nemzetközi jogról kell beszélnünk, amint az előadó legutóbb megjelent nemzetközi jogi tankönyvének is ilyen, a való helyzetre utaló címet adott. Ezen az alapvető nemzetközi jogi felfogáson kívül azonban az olasz fasizmus általában véve nem követ ideológiákat; imperialista külpolitikájában rugalmas, reális és dinamikus elveket vall. Ez a dinamizmusa különösen ékesen jut kifejezésre a párizs-környéki békeszerződések módo­sításáért nyíltan folytatott törekvéseiben. Az előadássorozat befejező előadásában dr. Polzovics Iván egyetemi tanársegéd, főiskolai előadó fejtette ki az orosz bolse­vizmus nemzetközi jogi felfogását. A nemzetközi jog új irányait képviselő államrendszerek között a bolsevizmus az, amely az elmélet hatását a leginkább mutatja. Ez az elmélet pedig a Marx­Engels-féle államszemlélet, amely szerint az államoknak a gaz­dasági fejlődés során vagy pedig a proletáriátus fellépése által szükségszerűen fe kell oldódniok, minek következtében az egye­temes emberi társadalom állam-, sőt jognélküli állapotban fog élni. A bolsevizmus ezen elgondolás megvalósítása végett kitűzi a világ forradalmasításának a célját. Ez a forradalmasítás a végső proletár-egység tökéletes biztosítása érdekében a fokoza­tos keresztülvitel során nem jár közvetlenül az állami szerveze­tek megsemmisítésével, hanem azoknak a proletár-tömegek uralma alá juttatásával. Az államelhalási elmélet érvényesülé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom