Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - Az összbüntetés kérdéséhez

167 folyómederhez fűződő joga legtöbbször alig képvisel gazdasági értéket. Nem helyesebb volna tehát a folyómedreket — esetleg némi kárpótlás ellenében — köztulajdonná nyilvánítani? Szerintem — legalább is a nagyobb folyók medrét — igen. Ezáltal nemcsak a modern gazdasági fejlődés által megkívánt vízművek létesíi ését könnyítenénk meg, hanem sokkal jobban, illetve megnyugtatóbban rendezhetnénk a parti birtokok magánjogi viszonyait is. Az összbüntetés kérdéséhez. Irta: dr. Jánosi László, bpesti kir. büntetőtörvényszéki bíró. I. A kir. Kúria újabb gyakorlata (B. I. 1250/936/8., B. I. 483/937/8. stb.) megengedi összbüntetés kiszabását oly esetben, mikor az egyik szabadságvesztés büntetés után az elitélt előzetes letartóztatásba (vagy vizsgálati fogságba) került egy másik ügyben, amelyben kiszabott szabadságvesztést azután foganatba vettek rajta s amely büntetésbe a letartóztatásban töltött időt beszámították. Ezt a kir. Kúria azzal indokolja, hogy a beszámítás folytán a letartóztatás a szabadságvesztés büntetés részévé vált s így az elitélt a két szabadságvesztésbüntetést egymástól el nem választva, folytatólagosan tölti. Ez a gyakorlat ellentétben áll a B. I. 4206/922 sz. jogegységi tanácsi határozattal, amely szerint nincs helye összbüntetésnek, ha a vádlott az első büntetését kiállotta, mielőtt a második (jogerős) Ítélet meghozatott volna. A gyakorlat éppen azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a vádlott (elitélt) az első büntetést kiállotta, mielőtt a második Ítélet jogerősen meghozatott. De nem egyeztethető össze ez a gyakorlat az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogságnak az összbüntetési ítéletbe beszámítása körül folytatotl gyakorlattal sem. Ugyanis a most már jogegységi határozattal (Bjt. L. 207.) szentesített bírói gyakorlat szerint az összbüntetési ítélet csupán az összevont szabadságvesztések mértékének megállapítására szorítkozhatik, a letartóztatás beszámításának mértékél nem változtathatja meg. Ezt az összeegyeztetbeletlenséget a következő példa igazolja: A vádlott egy lopási ügyben 1936. december í-én előzetes letartóztatásba került; 1937. január 1-én elitélték 3 hónapi fogházra, amelyből az előzetes letartóztatással 25 napot kitöltöttnek vettek. Az Ítélet azonnal jogerős lett és azonnal foganatba vétetett. Végrehajtása alatt kiderül, hogy az elitélt egy másik lopást