Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - Az alföldi folyók partbirtokviszonyairól

158 tíz éven belül támadhatja meg, vagyis: a biztosított és esetleg örökösei felett nincs mindig ott a Damokles kardja, hogy a biztosított soha sem tudja, meg lesz-e támadva a szerződés vagy sem. Sok más megszívlelendő rendelkezés van még abban a német törvényben, de ezúttal csak a fent id. 21. és 163. §-t emelem ki; ezek a rendelkezések valóságos áldás és jótétemény a biztosítottra nézve, anélkül, hogy a biztosító jogait bármily irányban csorbítaná. Nem értem, hogy miért nem lehet ez így minálunk is! Ehhez még csak azt adom hozzá, hogy magától értetődik, hogy a német judikatura és a mi judikaturánk közt is óriási a különbség. PL: életbiztosításnál a biztosított elhallgatta azt, hogy asthmában szenved. Minthogy a biztosító a közlési kötelezettség megsértésére hivatkozva megtagadta a biztosítási összeg kifizetését, perre került a kérdés. Mind a három bíróság a keresetnek helyt adott, mert a halál nem az elhallgatott asthma folytán állott be. (L. Reichsgericht-Entscheidungen in Zivilsachen, 118. 57.) Nem tudom, vájjon ezidőszerint van-e kilátás arra, hogy a törvényhozás ezt a kérdést megfelelően reformálja. De addig is bíróságainkhoz fordulok, különösen a Kúriánkhoz, amelynek haladó-konzervatív szellemében bízva, remélhető, hogy az eddigi álláspontot revízió alá veszi és felhagy az eddigi túlmerev, egyoldalú felfogással, a §-nak megadja a helyes magyarázatot, és hogy különösen a fent kifejtett okozati összefüggés kérdését nem tartja többé közömbösnek. Az alföldi folyók partbirtokviszonyairól. Irta: dr. Görömbey Gusztáv, nyíregyházi kir. törvényszéki bíró. Annak ellenére, hogy a parti birtokok jogi helyzete a magyar jogban nemcsak a régi szokásjogi úton, hanem a vízjogi törvénnyel is szabályozva van. mégis az idevonatkozó jogterület egyike azoknak, ahol ma is a legzavarosabb viszonyokat tapasztaljuk. Az állóvizek partbirtokosai közt a tulajdonjog kérdésében a törvény intézkedése még eléggé egybeolvad a társadalom jogi felfogásával, a folyó parti birtokviszonyok azonban a legnehezebb jogeseteket szolgáltatják. A vízjogi törvénynek a partbirtokra vonatkozó 4. §-a akként rendelkezik, hogy a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárl. Az állóvizek medrének a víz által korlátozott csekély használhatósága folytán ez a jogszabály a tóparti birtokosok közt nem igen okozott nagyobb számú összeütközést. Inkább az a kivétel