Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A részvénytársaság felügyelőbizottsági tagjainak felelőssége

84 Végül dr. Kelemen Sándor ügyvéd felszólalásában az ipari zártszám bevezetése ellen fordult, mert ebben az évek óta stagnáló vállalkozási kedv zsenge hajtásainak lekaszabolását látja. Kuncz Ödön elnök zárószavai után, amelyben ismételten hangsúlyozta, hogy a Gazdaság jogi Intézet kizárólag a kérdés megvilágítását célozta és állást e kérdésben elfoglalni nem kiván, a háromnapos vita véget ért. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A részvénytársaság felUgyelőbizottsági tagjainak felelőssége kéidésében a német Reichsgericht 1935. febr. 26-án II. 113—134. sz. a. (1. 1935. Jurist-Wochenschrift 34. füz. 2427. old.) érdekesen döntött. A rövid tényállás ez: A részvénytársaságnak egyik részvényese a részvényeit valamely hitelezőjének zálogba adta; ez a hitelező ebbe a hitelezési ügyletbe azért ment bele, mert bízott a részvénytársaság által felállított az igazgatóság („Vorstand") és felügy. bizottság által aláírt, helyesnek állított és a közgyűlés által elfogadott mérlegben és jelentésben, illetve az ezekben foglalt adatok valódiságában és helyessi''gében. Később kiderült, hogy a mérlegnek és jelentésnek, számadásoknak stb. fontosabb részei hol valótlanok, hol a valóságot leplezök. A hitelező kártérítést követel (nemcsak az igazgatósági tagoktól, hanem) a felügyelőbiz. tagoktól is. A német keresk. lórv. 314. szakasza értelmében a felügyelő biz. tagok is felelősségre vonhatók, ha a közgyűlés elé terjesztett mérleg, jelentés stb. adatait a társaság vagyoni állására vonatkozólag tudva („wissentlich") valótlanul vagy leplezetten állítják be. (Ez a ,,tudva" kifejezés található nálunk is éppen a felügyelőbizottságra nézve a keresk. törvényünk 219. szakasz. 2. pontjában). Erre a „tudva" kifejezésre a Reichsgericht kijelenti, hogy ennek jogi jelentősége egyenlő a vorsátzlich" (szándékos) kifejezéssel. Az eldöntött esetben az lett megállapítva, hogy a felügyelő bizottság az igazgatóság által összeállított mérleget, számadást stb. aláírta ugyan és ahhoz hozzájárult, tényleg azonban azokat nem vizsgálta meg, az egyes tételek helyességéről, valódiságáról nem győződött meg. Ebből a Reichsgericht ítélete azt a következtetést vonja le. hogy ilyen körülmények közt nem lehet megállapítani, hogy a felügyelő biz. tagjai tudva, azaz szándékosan állítottak volna valótlan vagy a valóságot leplező adatokat a közgyűlés elé és ezért ily tényállás mellett a felügyelő biz. tagjaival szemben ezúttal a felelősség megállapítható nem volt. Erre a felelősség kérdésére vonatkozólag az ítélet azt az érdekes elvi kijelentést teszi, hogy a törvénynek az igazgatóság és a felügyelőbizottság felelősségét kimondó rendelkezése nemcsak a részvénytársaság és részvényesek védelmére szolgál, hanem mindazoknak a védelmére, akik a társasággal jogviszonyba lépnek, így tehát védi a részvényt akár tulajdonjogilag megszerző, akár azt csak kézizálogul elfogadó személy jogait is. Ezt a kijelentést az ítélet abból az okból tette, mivel alperes (részvénytársaság) kétségbevonta a részvényes hitelezőjének a kereshetőségi jogát. Dr. Schuster 401 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.