Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Élvezetjegy részvénybevonás részvénytörlesztés

80 ket nyújtó pozíciókat adni, mint akkor, ha az élvezetjegy a részvénytársaságnak kézzelfogható előnyöket hoz. Adott esetben — ha a társaság úgy látja jónak, vagy megfelelő partnerre talál — a fordított megoldásnak sem lehet akadálya. Vitathatóknak tartom a szerzőnek azokat a fejtegetéseit, amelyekben az élvezetjegynek kibocsátásához azt a konzekvenciát fűzi, hogy a részvénytársaságot mintegy fentmaradási kötelezettséggel terheli. Az élvezetjegy kibocsátásában a részvénytársaság részéről csak azt a kötelezettség vállalást láthatjuk, hogy a fennállása alatt nyereségrészesedést fizet, de nem fennmaradásra vállalt kötelezettséget. Az élvezet jegy birtokosok közös képviseletét a szerző szükségesnek tartja és pedig elsősorban azért, hogy az élvezetjegy tulajdonosok jogállása utólagosan a viszonyok alakulásának megfelelően módosítható legyen. Érdemben helyesen ejti el a szerző a képviselő szerv tekintetében a magánjogi társasági és a jogi személyiségi konstrukciót és az előszerződéssel kapcsolatos alkalmi egyesülés mellett foglal állást. Véleményem szerint talán nem is szükséges ,,korporációnak" minősíteni az élvezetjegy tulajdonosok összeségét. A kérdés nézetem szerint alig oldható meg mindaddig, amíg legalább főbb vonásaiban nem látjuk a tételes jogszabályban, vagy konkrét szerződésben az élvezetjegy birtokosok együttesének jogállását. Addig talán a legmegfelelőbb az egyszerű érdekközösség fogalmából (v. ö. H. Würdinger: Theorie der schlichten Interessengemeinschaften, — Abh. a. d. g. Hr.. bürg. Recht u. Konkursrecht. 1. Heft.) kiindulni, mint ahogy ..Gemeinschaft'k-ot említ a svájci javaslat 657. cikke is. Tüzetesen foglalkozik ezután a szerző az élvezetjegyek bevonásának három főbb módozatával: a részvényre, a kötvényre kicseréléssel és a készpénzzel kifizetéssel. Igen helyesen mutat reá a szerző azokra a nehézségekre, amelyek a konverzió és a visszafizetés esetében felmerülhetnek. Ezeknek a nehézségeknek felmerülése során nyilván az alaptőke sérthetetlenségét tartva -szem előtt egyre fokozódó mértékben támad fel az averziója az olyan élvezetjegyekkel szemben, amelyek nem befizetés ellenében, hanem — talán nem is reális — érdemek jutalmazására adattak ki. Ezekkel szemben azután az alaptőkét feltétlenül meg kívánja védeni (80—83. 1.), míg végül tervezetének 12/a—12/c. §§-aiban az élvezet jegy egységes fogalmát is megbontja. (90—91. 1.) Már a részvénybevonásra vonatkozó második részben emeli ki a szerző a törvényhozási szabályoktól az élvezetjegy tekintetében várható előnyöket, különösen a helyzet tisztaságát remélve (102—103. 1.). Természetesen ez az eredmény csak abban az esetben állana be, ha az élvezetjegy törvényes fogalmának megvonásával egyszersmind meg lenne tiltva az eddig élvezetjegy néven forgalomba került olyan papírok kiadása, amelyek nem