Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A harmadik személy perorvoslati joga

A jogerő így következményeiben feltétlen és kizárólagos, csak a peres felekre lehet, — hatását éreztetheti ugyan a peren kívül állókkal is, de csak közvetve s ez alatt nem az úgynevezett reflexhatásokat kell érteni, melyek minden peren kívül állóra feltétlenül érvényesek, hanem csak azokat, melyek a felekkel vagy az elbírált jogviszonnyal való kapcsolaton át áramlanak ki (közvetett hatás). Magyary Géza szerint a jogerő következményeinek harmadik személyre való kiterjedése azt jelenti, hogy egy konkrét jogerős Ítélet valamennyi következménye javukra és ellenük ép úgy hat ki, mintha csak ők maguk állottak volna a perben peresfélként. (Magyary: Perjog, 493. lap.) E definíció alapján, az Ítélet, mint közokirat bizonyító erejének és a jogerő reflexhatásainak elválasztásával, a fenti tételünk a jogerő kizárólagossága tekintetében a peren kívül állók jogi helyzetét érintő azon perbeli jogviszonyokban hozott döntéseknél is helytállóknak bizonyul, melyek esetleg kivételnek lennének tekinthetők. A H. T. (1894:XXXI. t.-c.) 50. és 70. §-a, illetve az É. T. (1912:LIV. t.-c.) 94. §-a kimondja, hogy a házassági semmiségi és megtámadási, illetve a férj részéről a gyermek törvényességének megtámadása iránt folyamatba tett perben keletkezett jogerős Ítélet mindenkivel szemben hatályos. Ez a törvényben kifejezést nyert megállapítás azonban nem az Ítélet jogerejének mindenkire való közvetlen kiterjedését, hanem csak a fenti perek tárgyát képező vitás jogviszony közérdekű (államhatalmi ellenőrzés alatt álló) jelentőségét kívánja kidomborítani, melynek szükségképeni folyománya az általános hatály. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy mind a semmiségi, mind a megtámadási pert csak addig lehet megindítani, míg a házasság meg nem szűnt. (H. T. 49. és 70. §§.) és hogy a házasfelek valamelyikének az Ítélet jogerőre emelkedése előtt bekövetkezett halálával a per érdemben nem folytatható s a hozott határozat érdemben hatályát veszti. (Pp. 676. 8. első bek. — a második bekezdésben foglalt kivételnek e tekintetben nincsen jelentősége) ; — a házasfél halálával ugyanis megszűnik a per alapjául és tárgyául szolgáló az az egész jogviszony, mely közérdekű jelentőséggel bír. Mihelyt pedig ez a közérdekű jelentőség elenyészik, a házasságnak bármi oknál fogva való megszűnése folytán, akkor már a házasság létezésének megállapítása iránt ilyenkor indítható per általános hatálya is megszűnik s csak a perben álló felekre hat ki. (Pdt. 647. II.) A közérdekű jelentőséget, az államhatalmi ellenőrzést mutatja, a semmiségi perben az ügyész, a megtámadási perben az ügyész és a gyámhatóság aktorátusi joga is. De a semmiségi perben a jogilag érdekeltek s a férj halála utáni törvénytelenítési perben az örökösök kizárólagos aktorátusi joga sem bizonyít mást, mint a fenti tételt. Ugyanis egy konkrét jogerős Ítélet valamennyi következménye mindenkire nem is terjedhet ki ép úgy — mintha csak ők maguk állottak volna a perben peres félként akkor, amikor a törvény kifejezett rendelkezései értelmében a perben félként el sem járhatnak.