Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében

48 jogtudós 80. születésnapja alkalmával 1931-ben rendezett ünnep­séggel és a „Fejezetek" jubiláris kiadásával nem merítette ki azt a kötelességét, amely Grosschmid tudományos és tanítói működésében kapott értékek megőrzésében és az utódoknak való átadásában merül ki. Ami az ő működésében a legnagyobb kincsünk, annak élő erőnek kell maradnia. Groschmid lángel­méjének egész őserejével szállott szembe azzal az irányzattal, amely a magyar jogba a történelmi fejlődés hanyatlását vitte bele. Műveiben összhangzatos egységbe olvad régi jogunk az újabb birói gyakorlattal. Munkásságával valóban ,,praeceptor Hungáriáé" lett. Kétségtelen, hogy azok a teljes ülések, amelyeket nagy jogtudósunk tanításainak ébrentartására és továbbfejleszté­sére kívánunk szentelni, hazai jogfejlődésünket a legnagyobb mértékben hasznosan szolgálják. Az elnök ezután felkérte Szladits Károly egyetemi profesz­szort előadásának megtartására. Az előadó előrebocsátva, hogy kötelmi jogunk a külföldi jogrendszerekhez viszonyítva tudományos, törvényelőkészítő és gyakorlati szempontból egyaránt magas színvonalon áll, megálla­pította, hogy mai kötelmi jogunkat valójában hárman alkották: Grosschmid, Thirring Lajos és a magyar bíró. Grosschmid adta meg kötelmi jogunknak a szilárd és önálló dogmatikai alapot, Thirring a kötelmi jogi kódex-tervezetben a legmodernebb esz­meáramlatokat dolgozta fel, míg a magyar bíró az irodalmi és törvényelőkészítő munkálatokat áthasonítva, élő joggá változ­tatta. Grosschmid kiváló érdeméül kell betudni, hogy kötelmi jo­gunkat, amennyire csak lehetett, visszavezette régi jogunk alap­gondolataira; dogmatikájában a kötelmet olyan mély elemzés­nek vetette alá, amely a világirodalomban páratlan; részletes fejtegetéseiben pedig az eseti igazságkeresésnek egészen új útjait jelölte meg. Grosschmid az érdek-eszme érvényesülését a kötelmi jog minden részletében kimutatta, még jóval az érdekkutató jog­alkalmazásnak általánossá válása előtt. Grosschmidnak és kó­dexjavaslatunknak köszönhetjük, hogy kötelmi jogunk ma a legmodernebb kívánalmaknak is megfelel. Azok a szemrehányá­sok, amelyekkel az új német jogirodalom a német polgári tör­vénykönyvet illeti, a mi kötelmi jogunkra nézve jórészt tárgyta­lanok. Erészben az előadó tüzetesen kimutatta, hogy mindaz, ami a német reformkívánalmakban lehiggadt és megérett, a mi jo­gunkban immár általános elismerésre jutott, úgyhogy kódex­javaslatunk e részben csak kevés átalakításra szorul. Az előadó azonban kívánatosnak tartja, hogy a tervezetet, véglegesítés előtt, mégegyszer vessük egybe Grosshcmid Fejezeteivel, amelyek oly gazdag kincses bányák a jogeszme tökéletesedését jelentő igazságkutatásnak. 183 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent János-tér l/a. — Telefon: 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom