Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A bérleti és haszonbérleti jog Magánjogi Törvénykönyvünk javaslatában és a külföldi jogalkotásokban

242 A Code civil (C. c.) 1709. §-a szerint a bérlet oly szerződés, melynél fogva az egyik fél ... valamely dolog használatának határozott időre való megengedésére . . . kötelezi magát (,,á fairé jouir l'autre d'une chose . . .") meghatározott összeg ellenében. A törvény fenti rendelkezéseiből következik, hogy az örök időkre kötött (perpétuel) bérleti szerződés semmis, (Giv. c. 20. mars 1929. D. P. 1930. 1. 13.), továbbá, hogy semmis az a kikötés, mely a bérlőt a bérnek terményekben való fizetésére kötelezi, anélkül azonban, hogy ez a szerződés semmisségét is eredményezné. (Rouen, 16. nov. 1922. D. P. 1926. 2. 57.) A törvény megengedi az albérbeadást, sőt a bérlet engedményezését is (mérne de ceder son bail, C. c. 1717. §). Kétségtelen, hogy a bérlő azon joga, melynél fogva, — kikötés hiányában, — a bérbeadó minden hozzájárulása nélkül is átruházhatja a bérlet tárgyát képező dologra irányuló használati jogát más személyre, ismét törést jelent a tiszta kötelmi jogi elveken. Igaz ugyan, hogy a bérbeadóval szemben fennálló obligóból a bérlő nem szabadul, a dolog használata azonban az engedményezés után mégis olyan személyt fog illetni, akinek az alapul fekvő kötelmi, bérleti jogviszonyhoz semmi köze, aki tehát a használaton alapuló ezt a jogát nem a bérbeadóval létesített jogügyletre> hanem a dolog előző használójával, a bérlővel kötött szerződésre alapítja. Az 1719. §. kötelezi a bérbeadót, hogy a dolgot, (la chose louée) annak a bérleti cél által megkívánt állapotban való fenntartását és végül békés birtoklást biztosítson a bérlő részére, az 1727. §. szerint pedig, ha harmadik személy igényt támaszt a bérbeadott dologra (prétend avoir quelque droit sur la chose louée), vagy pedig a dolog, esetleg egy részének kiadására keresetet indít a bérlő ellen, vagy végül szolgalmi jogot kíván érvényesíteni, az ilyen perben a bérlő szavatosként perbehívhatja a bérbeadót s ki is léphet a perből, megnevezvén a bérbeadót, mint akinek nevében birtokol. Ha a bérbeadó a dolgot két személynek is bérbeadta, úgy a jóhiszemű, de már birtokban lévő fél marad meg a bérletben még akkor is, ha szerződése esetleg későbbi keletű volna. (Giv. r 19. mai. 1857. D. P. 57. 1. 367. — Lyon 30. juill. 1881. D. P. 82. 2. 232.) A birtokban lévő bérlőt tehát, úgylátszik, dologi igény és dologijogi hatályú védelem illeti. A közokiratban foglalt (bail authentique), vagy határozott időre szóló bérleti szerződés a bérbeadott ingatlan eladása esetén az új tulajdonos részéről fel nem mondható. (C. c. 1743. §.) A bérbeadó azonban a bérleti szerződés kötésekor kikötheti magának a jogot, hogy az ingatlant a bérletek fenntartása nélkül adhassa el, ekkor azonban a törvényben meghatározott kártérítést tartozik a bérlőnek fizetni (C. c. 1745—1747. §§.) s az új tulajdonos a bérlőt nem teheti ki addig, amíg az a fenti kártérítést meg nem kapta. (C. c. 1749. §.)