Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar szerzői jog

227 is, amely az eljárás kezdő szakában pótolja a jogszabályok hiányait és enyhíti nem életszerű merevségét. Van számos olyan felfogás és jogmagyarázat is, amely nehézségeket szül, s akadályozza a rendőrség közbiztonságot fenntartó munkáját. A tanukban szintén gyakorta hiányzik az az erkölcsi bátorság, amely a teljes igazmondáshoz szükséges, a szakértőkön pedig nem egyszer a saját külön szaktudományuk olyan állásfoglalása uralkodik, amely ma még nincsen összhangban a társadalom védelmét szolgáló jogi lehetőségekkel. Bár a nyomozó rendőrség bizonyos vonatkozásban igazságügyi szervek — az ügyészség és a bíróság — irányítása és ellenőrzése alatt áll, a közbiztonság fenntartására irányzott feladatkörből folyik, hogy a németek által ,.kriminalpolizeiliche Interesse"-nek nevezett társadalmi érdek igazi hordozója az egységes rendőrség. Ez műveli a külön rendőri szaktudományokat, ez oktatja erre a tagjait, valójában ez küzd világszerte a bűnözés ellen nemzetközi kapcsolatokat is létesítvén erre a célra s a nemzetközi egyezmények is a rendőrséget ismerik el a küzdelem leghivatottabb szervének. Dr. Goldberger József előadása. A Magyar Jogászegylet civiljogi szemináriumában 1936. március 18-án dr. Goldberger József adott elő ,,Ügyleti kötelmek kisugárzása" címen. Az előadó azokat a jogi jelenségeket ismertette, melyeknek jellemzője, hogy extraneust olyan ügylet tesz közvetlenül jogosulttá, melyben ő félként nem szerepel. E jogi jelenségek egyik csoportjánál az ügyleti in-tenció éppen az, hogy extraneus feljogosíttassék. Ide tartozik az egyoldalú ügyletek köréből az alapítvány, díjkitűzés, végrendelet. A szerződések köréből a fuvarozás, kedvezményezéssel kapcsolatos kár- és életbiztosítás, gyakran a hozományi és ajándékozási szerződés stb. E két utóbbi szerződésnél az extraneus feljogosítása diszpozitív szabály. A jogi jelenségek másik csoportjánál az extraneus jogszerzése az ügyletkötő felek akaratára tekintet nélkül beáll. A szociális kisugárzás kógens jogszabály pl. az üzletátruházási törvényben, a gazdatiszti törvény 11. §-ában, a munkaügyi rendelet 12. §-ában, a törvényes elővételi és előbérleti jogszabályokban. Ez a Janus arcú intézmény egyfelől az ügyleti autonómia birodalmába, másfelől a kógens jog világába tekint. Ismertette az előadó a harmadik javára szóló dologi szerződés problémáját. Majd a kollektív szerződés két irányba ható kisugárzását elemezte. Az ügyleti kisugárzás jelensége a társadalmi szolidaritás célja felé haladó magánjog szükségképi következménye. — Az előadást vita követte, melynek során dr. Vági József, dr. Szigeti László, dr. Frankéi Lóránt, dr. Steinberger Anó*rás, dr. Zoltán József és dr. Beek Salamon szólalt fel. Kartelmagánjogi kérdések. A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztálya dr. Knncz Ödön, egyetemi tanár, szakosztályi elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Király Ferenc, m. kir. kormányfőtanácsos, ügyvéd tartott előadást kartelmagánjogi kérdések címmel. Az előadó utalván arra, hogy azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek a kartelközjogot — a kartelekre vonatkozó tételes közjogi intézkedéseket, ideértve a kartelrendészet jogát is — vélik a karteljog legfontosabb