Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Sikkasztás jogtalan elsajátítás orgazdaság és bűnpártolás

212 A 224 oldalas mű a Btk. XXVIIÍ., XXIX. és XXX. fejezetéi dolgozza fel három főrészben. Az /. főrész (1—115. oldal) „Sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés" cím alatt 3 részre oszlik. Az I. Rész a sikkasztást (Btk. 355—358. §.), a II. Rész a zártörést (Btk. 360. §.) és a zártöréses sikkasztást (Btk. 359. §.), a III. Rész a hűtlen kezelést (Btk. 361—364. §.) ismerteti. A //. főrész (117—163. old.) „A jogtalan elsajátítás'' cím alatt 4 részre oszlik. Az I. Rész a Btk. 365. §-át (a talált dolog jogtalan elsajátítása), a II. Rész a Btk. 366. §-ának helyébe lépett 1921 :XI. t.-c. 44. §-át, a III. Rész a Btk. 367. §-át (a véletlenül vagv tévedésből birtokbajutott dolog jogtalan elsajátítása), a IV. Rész a Btk. 368. §-át (birtoklopás) dolgozza fel. A III. Főrész „Az orgazdaság és bűnpártolás" cím alatt (165—224. old.) 2 fejezetben a Btk. 370—378. §-át, a Kbtk. 129. S-át (tulajdon elleni kihágás) és az 1930:111. t.-c. (katonai btk.) 76., 77. és 84. §-ait tárgyalja. Mindegyik főrész a címszöveg alatt a hatáskörre vonatkozóan tartalmaz részletes útbaigazítást; különböző mutatók (szakaszmutató, névmutató, tárgymutató) segítik az olvasót az eligazodásban és a tárgyalt anyag áttekintésében; a részletes bibliográfia megkönnyíti az alaposabb búvárkodást és további elmélyedésre késztet. Angyal Pál müvének ez a kötete — épen úgy, mint az eddigiek — nemcsak magas színvonalú elméleti munka, hanem állandóan szem előtt tartja a gyakorlati jogszolgáltatás igényeit és eredményeit is. Ismert és bevált rendszere: minden bűncselekmény tájnál jogtörténeti vázlat, külön a magyar jogfejlődés feltüntetésével, széleskörű jogösszehasonlítás, azután beható elméleti fejtegetés s ezzel kapcsolatban a gondosan összegyűjtött és a legújabb időkig terjedő gyakorlati joganyagnak dogmatikai kifejtése és bírálata. Különösen gazdag és lelkiismeretesen gondos a magánjoggal és kereskedelmi joggal határos és összefüggő részletek elemzése az idevonatkozó jogszabályok ismertetésével és magyarázatával. Igen tanulságos és érdekes sok nehéz vitás kérdésnek alapos és világos boncolása, meggyőző és iránytmutató eldöntése. E cikk keretében lehetetlen volna a mű minden részletének bírálatos ismertetése s így csak néhány megjegyzésre szorítkozom. I. A bizományi sikkasztásnál ellenkezően régi álláspontjával (A magy. btőjog tankve 1915. II. 562. old.) ma már a szerző is vitán felül állónak tekinti, hogy a bizományos nem szerez tulajdonjogot az árura (22. old.). Ez az álláspont megfelel az újabb bírói gyakorlatnak, mely szerint ..a bizományos a bizományba átvett ingók gondozásával és felügyeletével megbízottnak tekintendő (B. Dt. XVI. 76. sz. C. 957 1923.); továbbá .,az, hogy a bizományos az árut a saját ne-