Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Az újjáalkotásra váró mintaoltalom

207 ben Londonban.3) Ezeken a konferenciákon többek között éppen a mintákra vonatkozólag igen fontos határózmányok jöttek létre, amelyek a hivatalos magyar fordítás szerint az ipari mustrákat vagy mintákat" és a,.használati mintákat" határozottan megkülönböztették — még pedig az ipari vagy ízlés mintákra 4 111. 6 hónapos, a használati mintákra 12 hónapos elsőbbségi határidő bevezetése, a használati minta bejelentésének a szabadalmi bejelentéssel való egyenjogúsítása, az ipari (ízlés) minta nemzetközi letételének lehetővé tétele, a használati minták szigorú gyakorlási kényszerének megengedése és ezzel szemben az ízlésminta oltalom megvonásának eltiltása útján. Az újabb külföldi jogszabályalkotás is határozottan ebben a megkülönböztető irányban halad, annyira, hogy a már — a „régi" német és japán használati mintatörvényen kívül, Spanyolországban, Lengyelországban és Olaszországban is van használati mintaoltalom. A hazai jogszabályalkotásnál ezek előtt a tények előtt szemet hunvni nem szabad, mert az ipari (ízlés) mintákat és a használati mintákat meg nem különböztető jogszabály esetleg az Uniós egyezmény imperativ rendelkezései folytán a hazai ipart és a hazai alkotókat a külföldiekkel szemben hátrányos helyzetbe hozhatná.4) A minták két csoportja egyformán az ipari tevékenység körébe tartozik — ebből következik, hogy valamennyi ilyen ,,minta" a minta lényegéhez tartozó azonosításra való alkalmasságon kívül az ipari tevékenységnek megfelelőleg a kész áru alapján való utánzásra alkalmas kell, hogy legyen. Az ipari — ízlés — minták az iparművészet termékeivel lényegében azonos alkotások, iparcikkek látható, ízlésbeli új kiképzései, amelyek határozott feladatot nem oldanak meg és rendeltetésük csak az, hogy az árut a közönség ízléséhez alkalmazva kelendőbbé tegyék. A használati minták ezzel szemben feladatot: célszerűségi (esetleg műszaki) feladatot oldanak meg, vagyis céljuk az iparcikket használata vagy előállítása szempontjából célszerűbbé tenni. A kétféle mintát eszerint úgy definiálhatjuk, hogy az ízlésminták iparcikkek látható ízlésbeli olyan új kiképzései, amelyek műszaki vagy célszerűségi feladatot nem oldanának meg; a használati minták pedig iparcikkek használata vagy előállítása tekintetében célszerűségi feladatot megoldó, a kész iparcikk alapján utánozható új alkotások. E két definíció valamennyi oltalomra érdemes, és az iparban használható mintát felöleli. Az ízlésminták definíciója alá 3) Ennek összes határozmányait lásd a Szabadalmi Közlöny 1934. évi 13. és 14. számában. Á\ ^^ö. a szerző „A mintaoltalom külföldi és nemzetközi vonatkozásban" c. cikkével a Polgári Jog 1935. évi 6. számában.