Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről

2i Íme kétségtelen, hogy a gazdasági életviszonyok változnak, az életkörülmények nehezednek, maga az élet komplikálódik és ezért kénytelen új utakon járni a jogfejlődés! A gazdasági válsággal párhuzamosan mélyül ki a társadalmi morál és a társadalmi erkölcs válsága is. Azonban még a szociológiai problémák jórésze is végeredményben gazdasági probléma, illetőleg a családi élet és a társadalmi erkölcs válságát is, legalább kiindulási alapjukban, a gazdasági élet megrázkódtatásai szokták kiváltani. Az életviszonyok komplikáltsága tehát a jogfejlődés komplikálódására vezet. Kn ennek következményei alól a mai jogi életnek egyetlen ágát sem lehet mentesíteni. Ebből a gazdasági, sőt részben világgazdasági szemszögből nézve a kir. Kúria néhány legújabb keletű családjogi döntését és állásfoglalását, én nemcsak nem csatlakozom azokhoz a más helyeken is elégszer hallott kritikai észrevételekhez, amelyek szerint felsőbiróságaink mostanában „meglepetésszerű" (?) döntéseket hoznak, vagy „túlkomplikálják" (?) az eseteket és ,,túl mélyen (?) belemélyednek a családi problémák ,,egyéni elemzésébe", hanem egyrészről „szükséges rossz"-nak tekintem a mai életviszonyokból eredő ilyen újszerű döntések szükségességét, márészről pedig kalapleemelve tisztelem azt a birói tipust, aki a perek anyagának fáradtságos és időrabló megtanulása és feldolgozása mellett időt és fáradtságot áldoz arra is, hogy — ismét Tóth György szavait idézve — „lélektani, társadalmi és gazdasági problémákat érintő kérdéseket tanulmányozzon", sőt sajnálja, hogy nem maradt ideje ezeket a szaksajtó részére is feldolgozni. Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett birói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről. Irta: dr. Jablonkay Géza ügyvéd. A végrehajtási törvénynek a 245—253. §§., valamint az ezeknek részben helyébe lépett későbbi jogszabályok, így különösena 24.000/ 1929. I. M. számú rendelet néhány idevágó rendelkezése szabályozzák az ingatlanok haszonélvezetére vezetett birói végrehajtási zárlat esetében kirendelt zárgondnokok jogkörét. Az ebben a kérdésben kialakult joggyakorlattal együtt elég tüzetesen körülírják a zárgondnok jogait és kötelességeit, szabályozzák felelősségét és azt, hogy cselekményeiért rajta kívül kik és milyen mértékben felelnek. Mindezen jogszabályok azonban a zárgondnoknak csupán aktív, mondhatnánk dinamikus jogkörét írják körül, mikor meghatározzák, hogy mit tehet, mit kell tennie s mit nem tehet. A zárgondnoknak passzív, a dinamikussal szemben sztatikus jogkörét azonban jogszabályaink csupán egész szűkszavúan érintik és