Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Újabb irányelvek legfelsőbb bíróságunk büntetőjogi gyakorlatában

20 i utóbb említett complexum delictumba. Téves ezért a BTK. 280. §. és azzal anyagi halmazatban a 279. §-nak 65. §. szerint való kísérlete szerint történt minősítés. A K. megállapításának alig van gyakorlati jelentősége, mert tudvalevőleg a házastárson elköveteti szándékos emberölést is a törvény életfogytig tartó fegyházzal, tehát a gyilkosság meg nem állapítása esetében legsúlyosabb büntetéssel sújtja. A hivatali bűncselekmények megfelelő szigorral való büntethetését mozdítja elő a K. ebbe a körbe vágó két elvi hatái zatával. Az első döntésében megállapította a K., hogy aki a BTK. 463. §-ában meghatározott valamely cselekményt a hivatali sikkasztásnak más által való elkövetése ismeretében, az ugyanezen §-ban megírt célból viszi végbe, a minősített hiv. sikkasztás egyik elkövetési cselekményét valósítja meg, tehát a bűntettnek elkövetője, társtettese lesz, habár egyébként a hivatalos pé.iz vagy pénzértékkel bíró más tárgy jogtalan eltulajdonításában nem is vett részt és az anyagi előnyben sem részesült. B. H. T. 941. Téves tehát az az álláspont, amely az ily közreműködést bűnpártolásnak minősíti. E döntés helyessége vitatható. Vájjon sikkasztónak lehet-e tekinteni azt, akinek kezéhez egy fillér sem tolyt be és aki soha egy fillért el nem tulajdonít? Véleményünk szerint ily egyénnek cselekményét más minősítéssel (393. és köv. §§.) fikciótól mentesebb jogi megítélésben lehetett volna részesíteni. Ezzel szemben mindenben a való élet tapasztalatait veszi alapul az a határozat, amely szerint a megvesztegetés megállapítása szempontjából a kölcsönadás is jutalomnak minősíthető, ha kétséges fedezeti viszonyok között történik. Ezzel a megállapítással a K. elejét veszi annak a lehetőségnek, hogy a kölcsön igénybevételét az eladósodott, egyébként hitelt nem nyerő tisztviselő részéről csupán fegyelmi vétségnek tekintsék. A fedezet kérése nélkül, bizonytalan időre, legtöbbször kamat kikötése nélkül is nyújtott kölcsönt a valóságban alig választja el valami az ajándékozástól. Ugyanebben a határozatában mondta ki a K. azt az elvet is, hogy a megvesztegetés vádja esetében a bíróság feladata a közhivatalnok vád tárgyává tett egész hivatali működésének a vizsgálata, mert a vád mindazt a tevést vagy mulasztást felöleli, amely a hiv. kötelességszegés fogalma alá vonható. Az, hogy a vádiratban egyes mozzanatok ki vannak emelve, mások meg nincsenek, a törvényes tényálladékot szűkebb keretek közé nem szoríthatja. (B. J. T. LXXXVII. 15.) A tettazonosság azért itt az egyetlen korlát, amely a közhivatalnoki tevékenység megítélésénél irányadó, nem pedig e tevékenység határán belül történt egyes hivatali intézkedések. A hitelsértésről szóló törvény gyakorlatában az utolsó évben alig találunk nagyobb jelentőségű elvi döntést. Ez azonban korántsem jelenti azt, mintha az alsóbiróságok e törvényt minden esetben a törvényhozó elgondolásának és egyszersmind az új törvény rendeltetésének megfelelően alkalmaznák. Igaz ugyan,