Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

171 nációnál — az úgynevezett valóságos törvényhalmazat fennforgásánál — pedig az eszmei bűncselekmény egységnek a Strafgesetzbuch 73. §-a alá eső fogalmait keresztezheti. Ennélfogva a törvényalternativitás új jogszabályának alkalmazása ebben a vonatkozásban az eddigiektől szerkezeti szempontból eltérő s jogelvi alapon is merőben ellentétes gyakorlat kialakulására vezethet. Ezek után a T/l. 1. artikulusa a Gerichtsverfassungsgesetz 136. §-át akként módosította, hogy az analógia és alternativitás elvének meghonosítása folytán a korábbi és a T/l. hatályba lépését követő döntvényjog között mutatkozó esetleges eltérés áthidalható legyen. Ennek az utóbbi perjogi elvnek felel meg annak kimondása, hogy a törvényanalógia és törvényalternativitás elveinek szem előtt tartásával hozott Ítéleteket a korábbi legfelsőbb bírósági döntések már nem kötik. 2. A Strafprozessordnung szakaszainak sorrendjét követve: a 170/a. §-t módosító T/l. 6. artikulusa szerint az ügyészség feladatához tartozik, hogy az oly cselekmény miatt, amely szorosan véve a tételes jog szerint ugyan nem büntethető, a bűnvádi eljáránt mégis folyamatba tegye és lefolytassa abban az esetben, ha kilátás van arra, hogy a bíróság megtorló ítéletet fog hozni, mert tételesjogi törvénysértés hiányának dacára valamely törvény alapgondolatához és az egészséges népi felfogáshoz képest a tettes büntetést érdemel. A törvényanalógia alkalmazásának lehetőségeit és eredményes kilátásait a bűnvádi eljárás szorgalmazása vagy megszüntetése szempontjából a vádhatóságnak éppen ama szorgos vizsgálat és alapos megfontolás tárgyává kell tennie, — amiként a bűncselekmény törvényes alkatelemeinek a büntethetőség feltételei kutatásánál, végül a bizonyítékok mérlegelésénél egyébként ez perrendszerű kötelessége. 3. Annak megállapítása végett, hogy valamely cselekmény a kötött tételesjogi büntetőszabályon túlmenően — per analógiám — nem jelenti-e a népi érdekközösség sérelmét, — a bíróság, még pedig akár a legalsó, akár a legfelső fokon, hivatalból is bizonyítást vehet fel. A Strafprozessordnungnak — a T/l. 1. artikulusához képest módosított — 245. §. szerint a most említett joglépés tekintetében a bíróság a vádló indítványához nincsen kötve. 4. A T/l. 1. artikulusa új szakaszként iktatja be a Strafprozessordnung rendszerébe a 267/a. §-t, amely a bíróságra vonatkoztatva lényegében ugyanúgy rendelkezik, amiként a 170/a. § a törvényanalógia alkalmazásának szem előtt tartását a vádhatóság kötelességévé tette. Vagyis e törvényhelynél fogva a bíróságnak ezentúl nem kizárólag a tételes büntetőjog szabályait kell alkalmaznia. Ha Valamely cselekményt a törvény nem konstruál bűncselekménnyé, a bíróság figyelmét nem kerülheti el és alapos megfontolás tárgyává kell tennie: vájjon a törvény szellemének megfelelően és népi felfogáson nyugvó anyagi igazság