Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

169 című törvény honosította meg. Ezt a törvényt az alábbiakban T jelzéssel rövidítem. A T. 1. artikulusa módosítja az 1871. évi május hó 15-én alkotott „Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich" című törvény 2. sj-át és kimondja, hogy azt a tettest is meg kell büntetni, aki oly cselekményt követ el, amelyre bár nincs tételesjogi büntetőjogszabály, de valamely büntetőtörvény alapgondolata és az egészséges népi felfogás szerint büntetést érdemel. Ugyanitt kimondja a T. azt is, hogy ha a törvényanalógia alapján ilyképpen bűncselekményként megállapított cselekményre közvetlenül alkalmazható — meghatározott — törvényszabály nincs, ebben az esetben azt a büntetőtörvényi szabályt kell alkalmazni, amely a cselekményre leginkább reáillik. (Törvényanalógia.) Ugyancsak a T. 1. artikulusa iktatta be a Strafgesetzbuch 2/b. §-ként azt a büntető jogszabályt, hogy ha cselekményével a tettes több büntető törvényszegést követ el, amelyekkel szemben azonban a tényálladék megállapítása csak vagylagosan lehetséges. ebben az esetben a tettest a legenyhébb törvényszabály szerint kell megbüntetni. (Törvényalternativitás.) II. Mindenekelőtt már az anyagi jogi büntetőkódexbe történi beiktatásuk folytán megállapítható, hogy a törvényanalogia és törvényalternativitás fogalmai nyilvánvalóan anyagi (statikai) büntetőjogi fogalmak. Gyökeres átalakulást igénylő újszerűségüknél fogva egyfelől elkerülhetetlen volt, hogy a meglévő anyagi jogi kódex számos más szabályai is módosíttassanak és kiegészíttessenek. Másfelől azonban a szóbanlevő két fogalomnak büntető eljárásjogi vetületében jelentkező átütő erejével járt együtt, hogy az 1877. évi január hó 27-én alkotott ,,Einführungsgesetz zum Gerichtsverfassungsrecht", valamint az 1877. évi február hó 1-én alkotott ,,Strafprozessordnung" című törvények alaki (dinamikai) büntető jogszabályain is alapvető változtatásokat kellett megejteni. Evégből a német törvényalkotás gondoskodott arról, hogy a törvényanalógia és törvényalternativitás meghonosítása folytán keletkezett büntető törvénykezési eljárási problémák se maradjanak megoldatlanul. Ehhez képest a német törvényhozó egyidejűleg a T-vel megalkotta és azzal ugyancsak igyedejüleg életbe is léptette a vonatkozó ,,Gesetz zur Aenderung von Vorschriften des Strafverfahrens und des Gerichtsverfassungsgesetzes" című alaki jogi reformnovellát, amelyet az alábbiakban T/l. jelzéssel rövidítek. így azután a T. módosította, részben pedig kiegészítette a Strafgesetzbuch említett 2. §-án és 2/b. §-án felül: ugyané törvénv 2/a., 42/b., 117., 132/a., 134/b., 140— 143/a., 175—175/b.. 265 a.. 292—296., 310., 310/a., 315., 316., 319—323., 330/c, 360.. 368., 370. §-ait; aminthogy a T/l. megváltoztatta: a Gerichtsverfassungsgesetz 136., 137. §-ait, továbbá a Strafprozessordnung 16.. 17., 112.. 154/b., 170/a., 178., 184., 186., 201., 232., 245., 265..