Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Az államtudomány új problémái

becses irományainak és a régi szemináriumbeli adatoknak gondos feldolgozásával készült. Egyben a klasszikus irodalmárok ékes latin nyelvén hirdeti urbi et orbi: az ősi magyar jogtudomány megbecsülésének, a maihoz viszonyított szerves folytonosságának azt a hagyományos, magasrendű kultuszát, amely a büntetőjogi szeminárium mostani Vezetőjét és útmutatása mellett a szerzők tollát irányítja. A szintén kilenc mélynyomású képpel ékes füzet variáns nyomású fényezett papíron került a közönség elé. Zöldy Miklós. ELŐADÁSOK. X Az államtudomány új problémái. Magyary Zoltán egyetemi tanár előadása a Magyar Jogászegylet közgyűlésén, 1935. évi december hó 14-én. Az állam a 19. század vége óta nagy átalakulásban van. Az 1800-as években az ipari és gazdasági forradalom és a természettudományok nagy fejlődése a liberalizmus atmoszférájában folyt le. Az eredmény az állami életben is mutatkozott: a technikai feladatok megszaporodtak, a közigazgatás méretei nagyon megdagadtak. Növekedett a centralizáció, a területi önkormányzatok mellett szaporodtak a testületi önkormányzatok. A jogi életben a liberalizmus jogi pozitivizmust kívánt. A gazdasági élet belső, fejlődési dinamikája vezetett a kartelek, trösztök stb. alakjában a szabadverseny korlátozására, sőt kizárására. Egyúttal keletkeztek társadalmi és jogi tények, amelyek a liberalizmus elveivel nem egyeztethetők össze. Ennek a nagy átalakulásnak jelei az egyes országokban más-más formában jelentkezhetnek, vannak különböző átmeneti alakulatok is, de a jelenségek együttvéve nagyszámúak és jelentősek. A liberalizmus megoldásai oly mértékben tért vesztettek, hogy ezt a kort a liberalizmus korának nevezni már nem lehet. Még nem alakult ki olyan egységes, új rendszer, mint amennyire kikristályosodott a liberális iskola tanítása száz év alatt, azért azt kell mondanunk, hogy jelenleg átmeneti korszakot élünk. Téves azonban az a feltevés, hogy az új megoldások efemer jelenségek. Ezek nem a háború következményei, mert a fejlődés korában kezdődtek. A világháború ezt a fejlődést csak meggyorsította. Nem múló jelenség az, hogy a közigazgatás az impérium gyakorlásán kívül a technikai feladatokat egyre nagyobb számban kénytelen vállalni. Ezért van szükség hivatásos bürokráciára, amelyet bevezettek Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is, amelyek elvileg legtovább álltak neki ellen, sőt ténylegesen újra alkalmazza Szovjet-Oroszország is, amely pedig az állami apparátus teljes széttörését és feleslegessé tételét hirdette. Az állam sok új feladatot ismer el közfeladatnak, de maga nem vállalkozik nagyrészüknek a megoldására, hanem e célra önkormányzati alakulatokat létesít (rendi szervezet, korporációk, líeichsnáhrstand, Reichskulturkammer, öffentlich-rechtliche Kör-