Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Négyeskönyv perjogi anyaga

144 az élet a joggal; és önkénytelenül adódik a kérdés: maga az élet küzd-e a fejlődés folyamán a jogért, vagy a jogban lévő hatalom küzd-e a maga helyzetéért? Melyik harc adja a magyar jogéletet? És így melyik jognak a biztosítéka a perjog? A magyar per jogtör­ténésznek mindkét gondolatiránnyal számolnia kell, mert mind­két irányú harcnak vannak tünetei, sőt az első irány biztosíté­kot kifejezetten az autonóm törvénykezésben keresett. Tények és elvek egyöntetű ismerete adhat tiszta képet. Meleg hálával gondolunk a perjogtörténet legújabb fiatal kutatóira, ezúttal különösen Degré Alajosra, s vezetőikre, a pro­fesszorokra. Ha egyetlen új adatot találnak, vagy rendszerükben egy kérdést új szinten világítanak, s a nemzeti erő érvényesülé­sére vagy háttérbe szorítására reámutatnak, kultúrértékkel gaz­dagodunk. Nem kisebbíti hálánkat, amíg tárgyilagosak és jóhi­szeműek vagyunk, ha nem is értünk mindenben egyet, vagy ha véletlenül nem is értjük meg egészen egymást. Csak egyetlen példára legyen szabad hivatkoznom a szőnyegen forgó munká­ból. Azt mondja u. i. szerző, hogy én ,,már az 1486:XIV. t.-c. 8. §-át a tanúvallomás szabad mérlegelésének" magyarázom. Pedig én a formalizmusból a való tényállás megállapíthatására irányuló törekvés keresésénél nem mellőzhettem egy tünetet, még ha az, amint más tényálladékkal kapcsolatban jelzem, látszattá zsugo­rodik is. De hibáztam, mikor a bizonyítékok szabad mérlegelésé­nek a kifejezésével éltem, s így magam váltottam ki a félreértést. Amiből csak az a tanulság, de ami szerzőnek is szól: minden egyes percselekmény csak a maga eredeti nevén tárgyalva adja a maga érthető perjogi helyzetét. Degré Alajos munkája, a fejlődésre utaló értékes jegyzetei­vel, kiemelkedik egy normakomplexum egyszerű rendszerbe fog­lalásából. Szerző szép írói készséget, tudományos kutatóképessé­get árul el, akitől valóban még sok szépet várhatunk. Dr. Vinkler János pécsi egyetemi tanár. I. Jogi professzorok emlékezete. (Budapest, 1935.) II. Professores iuris criminalis in Universitate „Petrus Pázmány" (Budapest, 1935.) A Pázmány Péter Tudományegyetem háromszázéves fennállásának ünnepségével kapcsolatban, az egyetem jogi kari szemináriumainak jeles kiadmányai láttak napvilágot. I. Első helyen említjük a mintegy hét ívnyi terjedelmű (109 o.) azt a munkát, amely a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kari szemináriumainak emlékhetén (1935. szept. 30—okt. 5.) a jogtörténeti, büntetőjogi, magánjogi, hiteljogi és perjogi, valamint a közgazdasági szemináriumokban tartott ,,a jogi kar dicsőséges múltjának egy töre­dékét felelevenítő" eladássorozatot tartalmazza. A „Jogi professzorok emlékezete" során: Párniczky Mihály „Szent­íványi és a Corpus .Iuris' : dr. Degré Alajos „Szegedi, az egyetem első

Next

/
Oldalképek
Tartalom