Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Négyeskönyv perjogi anyaga

141 nincs teljesen kiforrott gyakorlat. A 406. elvi határozat 1916-hnn kelt. Húsz év! Nem sok . . . ? A viszontkeresetes, vagy viszontvétkességes esetet (H. T. 81. §. 11.) szerző csak érinti, de nem foglalkozik vele. Ez egy összehasonlító tanulmányra érdemes probléma. Az ideiglenes és végleges nőtartás anyagára vonatkozó tájékoztatásai is helyesek és szabatosak. Nagy érdeme a szerzőnek, hogy az utolsó 10 év anyagát kronologikus sorrendben adja s ezzel a fejlődés figyelemmel kisérését lehetővé tette. Jellegzetes, hogy az eseteknél megjegyzi, hogy a felperes: feleség, vagy férj. így a jogeset karakterisztikuma nyer. Bár a beosztásban, a kronologikus sorrend betartása mellett, a H. T. §-aihoz alkalmazkodni gyakorlatilag előnyösebb lett volna, de ha már a szerző ezt a nagy anyagot így publikálta: jó munkát végzett így is! A jogászi közvélemény ez értékes gyűjtemény használása közben meg fogja ismerni a Kúriának azt a megváltozott rendszerű indokolását, amely az egész peranyagot megvizsgálási kőjébe vonja és az ügyet önálló indokolással bírálja el. A jogászközönség ezt a rendkívüli nagy munkát még nem méltányolja és nem méltatta. Rendkívül előnyösnek tartom szerző munkájában a bőséges betűsoros tartalommutatót. Csodálatos pontosság. És ezt is az I., II., III. résznek megfelelően vitte keresztül. Ez értékes gyűjteményről még sok jót lehetne elmondani, bár igen sok határozatot egészen lényegtelen voltuk miatt mellőzhetett is volna, de megdicsérem a szerzőt azért, hogy bevezetésében reá mutatott arra, hogy a magyar házassági jogra vonatkozó gyakorlatot a kritikusok — tisztelet a tudományos kritikának — nem tették lelkiismeretes tanulmányozás tárgyává s ebből származtak olykor a felületes bírálatok. És e gondolatmenetben még az első fokú bíróságok döntéséig is eljut. Fáradtságának legszebb jutalmát abban látnám, ha a jogkereső közönség az ő munkájának útmutatása mellett indulna el a köteléki perbeli igazság megvívására az igazmondás lovagi kötelességének mindig fényes vértezetében! Dr. Tóth György, a Kúria bírája. Négyeskönyv perjogi anyaga. Irta: dr. Degré Alajos. Ez a szép munka a Quadripartitum összeállításának forrásokban olvasható alapelveit, s az interpolációk keletkezésének idejét kutatván, tárgyának megfelelő rendszerben vizsgálja a Négyeskönyv perjogi anyagát. Nem kívánja „a XVI. század élő perjogát" adni, hanem csupán forrásának perjogi anyagát ismertetni. Szerző azonban tiszteletreméltó törekvéssel jegyzeteiben forrása múltját, s hatásában annak jövőjét is igyekszik feltárni, s így szinte többet ad, mint amit szerényen elismertetni kíván. Vájjon mi váltja ki a fiatal szerzőből ezt a nemeslelkűséget mutató szerénységet? Talán a magyar történeti kutatás lendüle-