Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Államközi jog

136_ pragmatica sanction és 1848-iki törvényeken keresztül a világháború szomorú befejezéséig. Az ezt követő forradalom, a képviselőház feloszlatása, IV. Károly királynak az államhatalomtól való visszavonulása folytán a? alkotmányos tényezők szüneteltek. Az 1920-ban összehívott nemzetgyűlés ideiglenesen szabályozta az államhatalom gyakorlását addig, amíg az alkotmányunk alapintézményei (királyság, országgyűlés) működésüket újból felvehetik. Már az 1925-iki nemzetgyűlés szabályozta az országgyűlési választási jogot, és midőn 1926-ban a felsőház reorganizálása megtörtént, megszűnt a nemzetgyűlés működése és alkotmányunknak megfelelően megkezdte működését az országgyűlés. Ezután áttér szerző a kormányzói intézmény ismertetésére. Alkotmányunk értelmében olyankor, midőn a trón betöltetlen vagy a király a halalom gyakorlásában gátolva van, ennek gyakorlására a nádor van ugyan hivatva. Minthogy azonban ennek a méltóságnak betöltése 1867.-ben el lett halasztva és e méltóság állandó jellegű, ezúttal azonban a nemzetgyűlésnek feladatát ideiglenes rendezés képezte, célszerűnek mutatkozott a királyi hatalom gyakorlására a kormányzói intézményt alkalmazásba venni, amely különben alkotmányjogunkban nem ismeretlen (Hunyadi János, Szilágyi Mihály). A Nemzetgyűlés egyhangú választása alapján ezt a magas tisztet 1920. óta Horthy Miklós tölti be dicsőségesen. A működés ideje megállapítva nincs. Ha ez a magas tiszt az államfői hatalom végleges rendezése előtt üresedik meg, a kormányzót az országgyűlés mindkét háza együttes ülésben választja meg. A kormányzói hatáskör körülírása után szerző áttér az osrzággyülési választói jog szabályozásának részletes ismertetésére. Ezután ismerteti a képviselőválasztást, az ezek felett való bíráskodást, és végül a felsőház összeállítására vonatkozó jogszabályokat, mégpedig jogtörténeti fejlődés fonalán. A szép értekezésnek befejező részében a tudós szerző vázolja az országgyűlésnek szerepét a törvényalkotásban. Mindezt itt részletesebben megbeszélni — sajnos — már térszűke miatt sem lehet. Az bizonyos, hogy ez az értekezés, mely elsősorban külföldi olvasó számára van írva, azt a célját, hogy alkotmányunkat a külföldi jól megismerje, teljesen eléri és még mi is sok hasznost tanulhatunk meg belőle. 2. Dr. Nizsalovszky Endre egyetemi professzor értekezésének címe: „Neue deutsehe Rechtsgedanken und das ungarische Privátrecht" (Uj gondolatok a német jogban és a magyar magánjog). Előre bocsátom, hogy az értekezésben nagyon összetömörített értékes elgondolásokat röviden reprodukálni nehéz. Szerző rámutat Szt. István egyik mondatára, mely szerint a jognak a néppel mindenkor szoros kapcsolatban kell állania, amelyben szerző az újabbi német jog fejlődésének egyik alapeszméjét látja. Amíg a nyugateurópai államokba a római jog re-