Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Felek és képviselet a perjogban. A m. kir Kúria 43. sz. polgári döntvényéhez

131 már pedig a jelenleg érvényben levő lakbérleti szabályrendelet ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Ha azonban mégis elismerjük a házgondnok felperességi jogát, akkor a perviteli megbízottra (meghatalmazottra) vonatkozólag előadottak a házgondnokra, illetve az általa indított perekre is kétségtelenül alkalmazandók. SZEMLE. A Magyar Dogászegylet összehasonlító jogi szakosztályának megalakulása. A Magyar Jogászegylet összehasonlító jogi szakosztálya, amelynek létesítését a magyar jogászegylet egyik legutóbbi teljes ülésén elhatározta, folyó évi február hó 8. napján tartotta alakuló ülését dr. Mendelényi László, a pestvidéki kir. törvényszék elnöke elnöklete alatt, amely ülésen a magyar jogászegylet tagjai nagy számmal jelentek meg. Megnyitó kísérletekre és munkálatokra, amelyek az összehasonlító módszernek a jogtudomány birodalmába való bevezetésére történtek. Kiemelte, hogy valódi összehasonlító jogtudományról csak akkor lehet szó, ha az egyes államok törvényeinek megismerésén felül beható vizsgálat tárgyává tesszük az egyes törvények és jogintézmények társadalmi fejlődését is s ennek kapcsán utalt arra a szoros összefüggésre, amely összehasonlító jogtudomány és jogbölcselet között van. Az összehasonlító jogtudományt ezért a tudományágak azon vonalába kell béállítani, amely kezdődik a jogbölcsészettel, ennek segélyével eredményesen ismeri meg és hasonlítja össze a külföldi jogokat s ezen összehasonlításból levont következtetés folyományaként vezet a nemzetközi törvényhozáshoz és nemzetközi bíráskodáshoz. A külföldi ezirányú törekvések mellett rámutatott arra, hogy nálunk is már egy századra tekint vissza az a tudományos vizsgálódás, amely hazai jogrendszerünknek a külföldivel összehasonlítását tűzte ki céljául. Az a cél, hogy a kultúrállamok jogéletük bizonyos területein állami szerződésekkel nemzetközi egyenlő jogot alakíthassanak, természetszerűleg bizonyos áldozatokat kíván az egyes nemzetektől, amelyeket azonban meg kell hozni, mert az egyes nemzetek jogélete voltaképen csak egy része, néha csak függvénye az összesség jogéletének. Azzal a kívánsággal fejezte be elnöki megnyitóját, hogy ez a szakosztály országunk, de az egész emberiség legjobb javára is minél értékesebb tevékenységet fejtsen ki. Az élénk helyesléssel előadott elnöki megnyitó után a szakosztály az elnök javaslatára alelnökévé választotta: Dr. Szladits Károly egyetemi nyilvános rendes tanárt, titkárul: Dr. Szászy István kir. törvényszéki bíró, egy. m. tanárt és dr. Újlaki Miklós ügyvédet, jegyzőkül: ifj. dr. Szladits Károly, dr. Visky Károly és dr. Degré Alajos joggyakornokokat. Ezután dr. Szladits Károly előterjesztette javaslatát a szakosztály legközelebbi munkatervére. Utalt arra, hogy az összehasonlító jogtudomány művelésére külföldön az egyetemi kated-