Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Felek és képviselet a perjogban. A m. kir Kúria 43. sz. polgári döntvényéhez

129 oldaláról tekintve, ha nem képviselet? Ezt a nézetet vallja a behajtási (meghatalmazási) forgatmányosra vonatkozólag Plósz is (Váltójog, 303—304. [.). A m. kir. Kúria pedig csak a behajtási (meghatalmazási) forgatmányosnak a Vt. 15. §-ában, illetve annak alkalmazásánál kifejlődött birói gyakorlatban meghatározott jogkörét terjesztette ki nem váltókövetelések esetében a perviteli megbizottra. A perviteli megbízott képviselői minőségéből folyó összes szabályok részletes ismertetését mellőzhetőnek tartom. Megvilágítást igényel azonban az a kérdés, hogy a képviseleti jog hivatalból vizsgálandó-e, vagy pedig a per érdemére tartozik és a bíróság a felperesként fellépő személy perlési jogát csak alperes kifogása esetén vizsgálhatja-e? Szerény nézetem szerint a per érdemére csak azok a körülmények tartoznak, amelyek a per alapjául szolgáló magánjogi igénynek a hitelezőnek állított személlyel szembeni fennállása, vagy fenn nem állásával kapcsolatosak, de nem lehet érdemi kérdés az, hogy a felperes a hitelezőnek állított személy helyett fellépni jogosult-e vagy sem. Figyelemmel már most arra, hogy a Pp. szabályai (75., 100., 110., 180., 499., 505. §§.) szerint a képviseleti jogot a bíróság hivatalból köteles vizsgálni, annak az igazolását az alperes el sem engedheti, a képviseleti jog igazolása tehát elsősorban nem is az alperessel, hanem a bírósággal szemben szükséges, arra az eredményre kell jutnunk, hogy a 43. sz. döntvény értelmében fellépő felperes fellépési jogosultságát a bíróság hivatalból köteles vizsgálni. A most tárgyalt kérdéssel kapcsolatos a m. kir. Kúriának P. IV. 1802/1930. sz. feloldó határozata (köz. Jogi Hirlap V. évf. 47. sz.). A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes fuvarlevél felülvizsgáló r.-t. mint engedményes perelt. A fellebbezési bíróság elutasító ítélete elleni felülvizsgálati tárgyalás alkamával felperes a fuvarlevélbeli címzettől pervitelre szóló megbízást mutatott be, mire a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta a következő indokolással: ,,Az első-, vagy fellebbezési bíróság előtt nem érvényesített annak a tényállításnak előadását, hogy a fuvarlevélbeli feladótól a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala után, a követelés perlésére . . . felperes megbízást nyert — a Pp. 539. §-a ki nem zárja; mert a Pp. 75., 535. és 540. §-ai értelmében a pervitelre adott megbízás, illetve meghatalmazás kérdését a per bármely szakában — tehát a felülvizsgálati eljárásban is — a bíróság hivatalból veszi figyelembe". Ebben az esetben tehát a Kúria is képviseletnek tekintette a perviteli megbízást és annak hivatalból való figyelembe vétele mellett foglalt állást. Ennek ellenére a döntés maga szerény nézetem szerint nem helytálló. Keresetében ugyanis a felperes a maga részére igényelte a peresített jogot, a felülvizsgálati eljárás során pedig más részére, tehát keresetváltoztatás forgott fenn. (így döntött pl. a Kúria egy adott esetben a Vht. 124. §. szerinti ügygondnok által indított perben, Kúria, 687/1903. sz. alatt.) A perviteli megbízott (meghatalmazott) képviselői minőségének elfogadása esetén, könnyű lesz a perköltség viselés kérdésének az eldöntése is. Nem férhet ugyanis kétség ahhoz, hogy az anyagi jog szabályai szerint jogosultnak jelentkező hitelező, még ha nem is a saját szemé-