Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Felek és képviselet a perjogban. A m. kir Kúria 43. sz. polgári döntvényéhez

zárgondnok által indított perekre és az azokban hozott határozatokra is.* Vitás azonban, hogy a zárgondnok az ő képviseleti jogkörében mikor és mennyiben jogosult perek indítására. Kifejezett törvényi rendelkezés hiányában az ellentétes határozatoknak — különösen az alsóbbfokú bíróságoknál — se szeri, se száma. így pl. a budapesti közp. kir. járásbíróságnak egy és ugyanazon zárgondnok által beadott keresetlevelekre, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekre hozott szórói-szóra megegyező végzései esetében a budapesti kir. törvényszék négy fellebbezési tanácsa ötféle határozatot hozott. A fellebbezési tanácsok ellentétes álláspontját a legjellemzőbben fejezik ki a 25. Pf. 5629/ 1933/5. és 31. Pf. 6062/1935/5. sz. határozatok. Az egyik álláspont szerint a zárgondnok már ennél a minőségénél fogva jogosult bizonyos perek indítására és azt a körülményt, hogy a felperesként fellépő személy csakugyan zárgondnok-e, hivatalból nem, hanem csak az alperes kifogására vizsgálhatja a bíróság. A másik álláspont szerint pedig a zárgondnok csak a zárlatot foganatosító biróság feljogosítása alapján indíthat pert és a per bírósága a felperesként fellépő személy zárgondnoki minőségét, valamint azt a körülményt, hogy a zárlatot foganatosító biróságtól van-e feljogosítása a per megindítására, hivatalból köteles vizsgálni. A zárgondnok képviselői jogkörének a meghatározásánál egyrészt a Vht. 245. §-ából, másrészt pedig abból — a szerény nézetem szerint helyes — alapelvből kell kiindulni, hogy perindításra csak az a személy jogosult, aki valamely követelést a maga részére vitat. Helyette, illetve helyesen az ő képviseletében más csak akkor léphet fel, ha erre kifejezett feljogosítást kapott. A Vht.-nek az 1912:VII. t.-c. 28. §-ával módosított 245. §-a szerint: „A zárlatot foganatosító biróság a zárgondnokot szükséghez képest . . . kezelési utasítással látja el, amelyet a zárgondnok követni tartozik . . . A zárgondnok jogai és kötelességei máskülönben a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak." Ezek szerint a Vht. 245. §-a semmiféle olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely a zárgondnokot perek indítására feljogosítaná, de nem lehet ilyen feljogosításra következtetni az utolsó bekezdésben foglalt rendelkezésből sem. A zárgondnok feladata elsősorban a zárlati kezelés alá vont vagyontárgyak kezelése, hasznosítása, azok (természetes, vagy polgári) gyümölcseinek a beszedése és ebben a jogkörében azokat a kezelési cselekményeket végezheti, illetve olyan jogügyleteket köthet, amelyekre őt a kezelési utasítás feljogosította; kezelési utasítás hiányában pedig olyan cselekményeket végezhet, amilyen jogcselekményekre a vonatkozó jogszabályok szerint az a személy jogosult, akit valaki a vagyonának a kezelésével bízott meg, már pedig a magánjogi ügylettel vagyonkezeléssel megbízott személy mai jogunk szerint külön feljogosítás nélkül perek indítására rendszerint nem jogosult. Ha emellett még figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy minden egyes zárlat* L. dr. Jablonkay Géza cikkét is: Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett birói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről. M. J. Sz. 1936. évi. 1. szám.