Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

120 minőségen alapul és pedig a K. T. 376. §-nak világos rendelkezéséből (,,egyenes adósként felelősséggel tartozik").22)23) A kezességi konstrukció mellett fel szokták hozni azt is, hogy az ügylet a belső viszonyban a megbízóé és hogy ebből folyólag a bizományos a megbizóval szemben kötelezve van arra, hogy a követelés fölötti rendelkezéstől tartózkodjék és így a bizományos kezessége (habár belső viszonyban) a megbízót illető követelésért fogalmilag elképzelhető. Ez az érvelés azonban nem helytálló, mert ha a bizományos mégis rendelkezik a követelés fölött, úgy ez a rendelkezés hatályos lesz.24) 2. Az ügynöki delcrederevállalást a törvény külön nem szabályozza. Igaz, hogy kereskedelmi törvényünk az ügynök jogkörét sem határozza meg.25) A gyakorlat az ügynöki hivatás bifurkációját oly módon vitte keresztül, hogy megkülönbözteti az ú. n. önálló ügynököt, aki önálló kereskedő és ezen minőségében bárki szolgálatára áll, ki ügyletkötés céljából hozzá fordul, a kereskedelmi alkalmazott ügynöktől (utazó, vagy helyi ügynök), aki rendszerint csak egy megbizónak (főnök) dolgozik. A kereskedelmi életben igen gyakran szokásos az ügynökké], főleg az alkalmazotti ügynökkel, delcrederekötelezettséget vállaltatni. A megbizókat ebben az az elgondolás vezeti, hogy az ügynök felelőssége tudatában tartózkodni fog a könnyelmű ügyletkötésektől és kevésbbé fog fizetésképtelen egyénekkel szerződni, ha a követelésért magának is helyt kell állania. Amennyire indokolt a bizományos részéről elvárni a hitelkockázat elvállalását, lévén utóbbi a megbizóval szemben rendszerint a gazdaságilag erősebb fél, oly kevéssé méltányos a megbizóval (főnökkel) szemben rendszerint gazdasági inferioritásban, sőt alkalmazottnál függő helyzetben lévő ügynöktől megkövetelni azt, hogy az ügyletkötés egész kockázatát magára vállalja. A bizományos belépési jogánál fogva egyébiránt is majdnem saját kereskedőnek minősül, ki nem csupán a jutalékkal van dotálva, ") A német kt. 394. §-a még a közvetlen felelősséget is megállapítja („unmittelbar verhaftet") és az előperlést kizárja, amennyiben kimondja, hogy a bizományosnak felelőssége a teljesítésért az esedékesség időpontjában áli be („im Zeitpunkte des Verfalls"). 2S) A készfizető kezességi konstrukcióra tehát nincs szükség. Az előperlés kizárásához tehát nem kell a készfizető kezességhez folyamodni. Világos és preciz tehát C. IV. 3758/1927. sz. Ítélet (Jogi Hirlap 1928. 181.) indokolása: „A K. T. 376. §-a szerint a bizományos a vele szerződő fél fizetési kötelezettségéért egyenes adósként felel'. A Kúria tehát a bizományos felelősségét a K. T. 376. §-ára és nem a K. T. 268. §-ára, vagy a 270. §. 3. bekezdésére alapítja. 24) V. ö. Lehmann-Ring, Das Handelsgesetzbuch 1901. II. k. 239. old. 25) A német kt. 84. és köv. §-ai, melyek csupán az önálló ügynök jogkörét szabályozzák, szintén nem tartalmaznak rendelkezést az ügynöki delcrederevállalásra nézve.