Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A dollár- és aranydollár-értékű biztosítások kérdése

111 nem csupán „a dollár-összegnek a lejárat idején fennálló pengőértékét'*. Szerény véleményem szerint a döntés érdeme helyes, mert a Grosschmied-féle lentebb is idézett jogelmélet szerint a követelés sorsát a ,,kirovó" pénznem sorsa dönti el és mert a dolog U rmészeténél fogva a dollár-klauzula nem adhat védelmet a dollár romlásával szemben, legfeljebb a pengőével szemben. Viszont nem hallgathatom el, hogy az indokoló rész szövegezésében illetve annak gondolatmenetében kevésbbé megnyugtató momentumok is vannak. Így mindenekelőtt még itt is kisért a fentebb már kifogásolt és félreértésekre olyannyira alkalmas német ,.értékállandósági" elméletnek az alábbi reflex-hatása: „A biztosítási kötvény ugyanis, bár dollárösszegről szól, semmit sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a felek a dollárnak a szerződés kötése idején fennálló értékállandóságát oly értelemben kívánták szem előtt tartani, hogy a kölcsönös teljesítések összegét ezáltal az érték által ügyleti megállapodás hatályával kívánták meghatározni". Szerény véleményem szerint ez az egész, igen mesterkélt, okfejtés itt merőben feíesleges és csak zavarólag hat. Lényegileg pedig nem egyéb, mint a német ,,értékállandósági elmélet"-nek a „Vertragsinhalt" és ,,Vertragsgrundlage"-vel kiegészített, elmosódott, alkalmazása, aminek azonban a magyar jogfejlődésben még az alap-elemei és előfeltételei is teljesen hiányoznak. Mindenesetre pedig ennek a, nézetem szerint amúgy is fölösleges, labilis argumentációnak a konkrét ügybe való belekeverése legalább is kétségessé teszi azt, hogy a kir. Kúria állásfoglalása az összes hasonló típusú dollár-biztosítási-ügyekre kiterjedő feltétlen és végleges állásfoglalást jelent-e. Noha a szóba nlevő határozat elvi és egyben gyakorlati jelentősége épen abban rejlik, hogy a háború-utáni idők dollár-értékre szóló biztosítási ügyleteinek ismét egy széleskörű csoportjánál szüntette meg a jogvitákat, illetve a jogbizonytalanságot. A másik kevéssé megnyugtató momentum az, hogy a konk rét ügyben felperes többek között arra is hivatkozott, hogy ,,a biztosítási díjakat ő aranydollár-árfolyanion fizette". Ezeket a részletkörülményeket azonban a biróság nem tette vizsgálat tárgyává, mert valódiságuk esetén sem volnának alkalmasak a kereseti kérelem megállapítására." Szerény véleményem szerint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságának vizsgálata olyan általános jogelv és méltányossági jogszabály, amely a legújabb jogfejlődésben mindegyre több és több formában talál alkalmazást. De különösen nem szabad ennek figyelmen kívül maradnia épen a biztosítási ügyleteknél, ahol egy itt szóbanlevő másik perben produkált per irataiban,42) épen egyik biztosító társaság fejtette ki a 42) P. VII. 140/1935. sz. iratodnál fekvő előkészítő irat és felülvizsgá lati beadvány.