Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az adós-fogság a magyar jogban

11 nézzük is, megismételem: ma a köteléki (házassági) perek egyéni tragédiákat rejtegetnek és társadalmi problémákat feszegetnek! És hivatkozom dr. Juhász Andornak, ennek a nagy magyar jogásznak, s a legnagyobb problémát is nemes egyszerűséggel jellemző lucidus elmének egy beszélgetésem alkalmával tett eme klasszikus mondására: ,,Az arra hivatottaknak meg kellene látniok, hogy egy család és különösen a gyermekek sorsa nagyobb horderejű kérdés, mint egy vágón búza le, vagy le nem szállítása, vagy 1—2 hold ingatlan adásvétele". A család társadalom és államfenntartó jelentősége emelkedik ki e gondolatból: az erkölcsi érték a jelentéktelen vagyoni értékkel szemben, de amire a rendelkezésre hivatottak súlyt nem helyeznek. 14) Az adós-fogság a magyar jogban. Irta: Zsoldos Benő, ny. budapesti kir. Ítélőtáblai bíró. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy ez az ú. n. adósfogság, vagy amint másképen is nevezni szokták: személyfogság (a francia contrainte par corps), adóssági fogság, sőt, mint a laikus köztudat nem egészen helyes meghatározással emlegetni szokta: adósok börtöne: nem a magyar lélekből és magyar életből fakadt jogintézmény, gyökerei idegen talajokban ágaztak szét s hogy mégis foglalkozunk vele ezen a helyen, ennek az a magyarázata, hogy a jus romanum-ból azt átvevő európai jogrendszerek behatása folytán az a magyar jogba is átjött, itt századokon át gyakorlati alkalmazásban volt s mint ilyen, régebbi jogéletünk fejlődésének egyik, bár ,,népszerűnek" soha nem nevezhető, jelentékenyebb tényezője volt. Istennek hála, régen túl vagyunk már az emberi jogfejlődésnek azon a sötétebb korszakán, amikor, mint pl. a római jog kezdetlegesebb korában is, a jobb sorsot érdemlő adós, aki tehát valamely önként vállalt vagy kényszerű kötelezettségéből kifolyóan egy másik embertársának fizetni tartozott, azonban nem tudott, vagy nem akart teljesíteni: — egész személyiségével a hitelező hatalma alá került. Amikor ekként a nem-fizetésnek sanyarú rabszolgaság lett a vége, amely rabszolgává-tétel jogát különösebben a régi germán jogok biztosították a korukbeli nagyhatalmú hitelezőnek. Sőt Katona Mórnál olvashatunk a 14) Ma az egyszerű emberek családi élete is lehet bonyolódott. A mai kor szelleme erről gondoskodik. Ezen fölül, mióta a m. kir. Kúria gyakorlata a bontásokat a törvény szelleme szerint bírálja el, a peres felek a legszélesebb körű bizonyítást erőszakolják s ekként a bontóperek anyaga úgy felduzzad, mint egy hazaárulás] per iratcsomója.