Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A zendülés jogtárgya. Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához

68 tett véghez s ezért iá szóbainlevő cselekményért való büntetőjogi felelősségben a tömeg valamenyd tagjánalk osztoznia kell.20) Igaz, hogy a törvény jáavslatához fűzött miniszteri indokolás a 78. §. 1. pontjának legfőbb indítóokául nem az imént vázolt szempontot, hanem azt tekinti, hogy gyakran nem lesz megállapítható, vájjon ki volt laz, iaki az előljáró ellen erőtszakot követett el ós így a szóbanlévő 'rendelkezés hiánya esetében éppen a legsúlyosabb zendülésre nem lehetne halálbüntetést alkalmazni.21) Gsakhogy ez az érv ds csupán tömegbűmcsellekiményeknél jöhet figyelembe, mert általában csak iaz ily bűncselekményeknél állhat elő az a bizonyítási nehézség, laimelynek (kiküszöbölésére — az indokolás iszerdnt — az idézett rendelkezés hivatva van. De iá 78. §. 2. pontjának az a rendelkezése, hogy a testi sértés, tehát egy olyan cselekmény, amely még elöljáróval, vagy őrrel szemben való elkövetés lesetében is általában csupán szabadságvesztésbüntetés alá esik, a zendülő részérőil való véghezvitel esetén akkor is halállal büntetendő, ha anriak passzív alanya az elől járó támogatására vagy Védelmére Irendelt, vagy kelt személy, ugyancsak kizárólag akkor indokolt, ha a testi sértés elkövetője mögött ímeg nem határozható sokaság áll, míg egyéb esetekre való al kai mázsás a érthetetlen szigort jelentene. A szóbanforgó rendelkezést it. i. csakis a testi (sértéstől vtaló elrettentés szempontja igazolhatja, ez a szempont pedig csupán az első esetben jöhet tekintetbe, mert ennél az esetnél számolni íkell azzal a közismert ténnyel, hogy ia tömegben minden tett, az emberi lélek mélyén gyökeredző utánzási hajlamnak a sokaságban való rendkívüli fokozódása folytán, infici'áló természetű lés így mindig azzal a veszéllyel jár, hogy a pillanatnyi izgalom és a külső behatások uralma 'alatt álló tömeg tagjai részéről nyombain követésre talál.22) Végül említést igényel a if el vetett szempontból a 78. §. 3. pontja is, mert a felbujtóknak és vezetőknek a tetteseiknél szigorúbb kezelése ds csak tömegbűncselekiményeknél érthető, léván ez az egyedüli bűncselekménykategória, amelynél a felbujtó ós vezető felelősségének foka feltétlenül meghaladja az egyéb minőségben közreműJködő bűnelkövetőkét.23) A tömegbe verődött emberekben ugyiands mindig feltámad az (alárendelés érzése, amely20) Lásd főként Loewer: i. ,m. 39. I. 21) Min. -ind. 44. i. 22) Sighele: Psychalogiie des Aufl'aufs und der Massienverbrecben (Kurella (nemeit fordítása) — 1897. — 38., 69. és 85. 1., Zaitzeff: Die stnafrecMiiche Zurechnungsfáhigkeit bei Massenverbredhlön (1912.) 10. és 19. 1. és Le Bon: i. m. 24. 1. 23) Nagler: Das Verbnechen der Menge; Gerichtssiaal XGV. kötet (1927.) 179. és köv. 1.