Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Dr. Illés József egy. ny. r. tanár előadása a Magyar Jogászegylet közgyűlésén

37 A plágium vádját pedig a következő gondolatmenettel döntötte meg. Mindenekelőtt a Mos sóczi-féle kiadás 35 olyan dekrétumot tartalmaz, amely az Ilosvay-kódexben egyáltalán nincs meg. További 17 törvényre nézve pedig azért nem állhat meg a plágium víádja, mert ezeket Sambucus kifejezetten Mossóczi munkája alapján, már 1581-ben, Bonfini Históriájának függelékeképen kiadta, az Ilosvay-kódex pedig csak 1582-ben ikerült Mossóczihoz. iA fennmaradó 23 dekrétumra, de a Sambucus által kiadottakra is Illés professzor végrehajtotta azt a szószerinti szövegösszehasonlítást, amellyel a magyar jogtörténeti irodalom mindezideig adós maradt. Az eredmények birtokában minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a plágium vádja ezekre nézve sem lállhat meg s arra a végső megállapításra jutott, hogy Mossóczi az Uosvay-kódexet, mint egészet, nem használta fel, törvénygyűjteményét inem annak alapján adta ki s azzal csupán, mint egyes dekrétumok szövegével, az ismeretes eltérő szövegek összeegyeztetésénél élhetett. Az ünnepi előadó beszédének második részében a Corpus Juris törvényeinek általános jelentőségét méltatta. Rámutatott arra, hogy nem véletlen az, hogy a magyar Corpus Juris törvényeinek sorozatát Szent István intelmei vezetik be. A jog és az erkölcs ugyanis egymással szoros kapcsolatban állnak. A történelem ezért, ha ia törvények felett kritikát gyakorol, nem hagyhatja figyelmen Ikívül, hogy az erkölcsöt és a jogot egymástól elszakítani nem lehet. Amint a 'Valláserkölcsi parancs is lehet meddő, ilyenek lehetnek & törvények is, ha a társadalom ellenkező felfogása következtében csak irott óhajtások maradnak. Nem szabad a jog kritikájánál figyelmen kívül hagyni azt, hogy a jog is gyarló alkotás, mint minden, ami emberi. De nem szabad a jog (kritikájánál figyelmein kívül ihagyni a jog sajátos külön 'világát sem, amelynek ismeretét anriál is inkább 'megkövetelhetjük a jog felett pálcát törő történészektől, mert jmagunk is csak részletes történelmi ismeretek birtokában vállalkozunk történelmi kérdések taglalására. Szervesen függ össze a jog a nemzet életével és történelmével is. Ez magyarázza azt, hogy a inémelyek részéről manapság annyira támadott zlárt jogi rendszer éppen a legerősebb fegyverünk mai küzdelmünkben s ez volt a múltban a földrajzi és gazdasági tényezők mellett ü politikai egységet is Ikialakító íőtényiező. A magyar nemzet ezzel, a történelme folyamán kialakult joggal, él vagy bukik. Nem véletlen az, hogy a magyar jogásznemzet. Nem puszta patvarkodási hajlamot takar ez a sokszor gúnyosan használt jelző, hanem jelenti a magyar nemzet fennállásának és fennmaradásának belső létfeltételét. Lehet, hogy a jog időnként látszólag csak egy társadalmi osztály joga volt, de végeredményében mindig az egész nemzetnek viált előnyére. A magyar Corpus Juris zárt egységében nemcsak a nemesi nemzet látta a maga jogait, sőt kiváltságait, hanem ez adta meg a /ehetőségét annak, hogy a magyar élet minden osztály és rend számára fennmaradjon. A Corpus Juris Hungarici Clausum jelentette azt