Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 7. szám - Értéktartás?
vonatkozásban ezek a rendeletek a hitelezők jogait a hatályuk megszűntén túl nem érintik". (P. V- 3526/1932., P. 2925/1932.) Kivétel: Ismét a transfermoratorium alá eső követelések, amelyekre szintén „letenni" kell, anélkül, hogy az datio in solutum volna. A leteendő összeg itt azonban azoknál a valutáknál, amelyek az aranytól eltávolodtak, nem az u. n. aranyrendelet alapján kiszámítandó aranyérték, hanem a jelenlegi papír-értékük. Vagyon, vagy vagyontömeg bírói felosztásánál azonban belföldi relatioban — miután a bírói gyakorlat nemcsak az effektív, hanem külföldi pénznemnek még effektivitás nélkül való kikötését is értékállandósági záradéknak tekinti — nyilvánvalóan a többször említett, pengőre átszámítandó arany érték veendő számításba, mind a kifizetésnél, mind a kifizetés és bírói Ítéletben való visszatartás közötti megosztás esetében. Külföldi relatióbon, amint arról a 4. sz. alá sorolt eseteknél lesz bővebben szó, a kérdés nyitott, mert a kir. Curia azon a véleményen van, hogy külföldi hitelezőnek csak a „Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolvamjegvzése alapján" kiszámított összeg jár. (G. VII. 4124/1932.'és C. V. 4530 1933.) és irányadó a tényleges fizetés és nem a lejárat napja. Miután pedig az 1290/1933. M. E. sz. rendelet 5. §-a alapján a fenti rendes szabályokat „kell iránvadónak" venni, külföldinek csak a lejárati napon jegyzett papírértéket lehet sorozni, mép pedig véglegesen, mert a sorozásra a 7. §. nem hat ki. És a külföldi hitelező ez esetben az effektivitás alapján nem ragaszkodhatok a teljesítés elhalasztásához sem, mert ennek megfelelő kivételes jogszabály nincs. Ujabban a kir. Kúria (€. VII. 4380/1934. Jogi Hirlap IX. 674.) külföldi hitelezőnek is megítélte a font eséséből előállott különbözetet, még pedig kifejezetten „kár" címén. Adva volt az adós késedelme. A 3. sz. alatt csoportosított esetekre is áll mindenek előtt a fent idézett Guriai gyakorlat, amely nem csalk azt mondja ki, hogy a teljesítés effektív valutában nem vált lehetetlenné, hanem azt is, hogy a mai válsággal kapcsolatban nem állapítható meg az országos pénznemben való fizetésnek a feltétele: hogy a külföldi pénznemek a teljesítés helyén nem volnának forgalomban. Csak korlátozva van a forgalmuk. iDe fontosabb e csoport elbírálása szempontjából az a körülmény, hogy e csoport fogalma tulajdonképpen egybeesik az u. n. arany-iklauzula esetével. Mert, amikor az arany fizetése nem effektíve van kikötve, akkor a fizetendő arany-pénz viszonya a finom aranyhoz rendszerint a szerződésben meg van határozva, és a felek csak a legritkább esetben elégednek meg a törvényes meghatározással. Viszont a törvényes meghatározás a magánjogi viszonylatokban mint törvényes aranyklauzula hat, és amint a fentiekben láttuk, ma ahhoz a részleges valorizátiójához vezet az aranytól eltávolodott valutáknak aranyban kifejezett kötelezése esetében, hogy 0.26315789 gramm finom aranyat kell egy