Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A hatóság előtti rágalmazás a bírói gyakorlatban

292 volt tagjától: dr. vitéz Péteri] Aladártól. A cilklk természetesen a cikkírónek, aki egyébként az Ügyvédszövetség legközelebb megtartandó országos kari értekezletén e tárgynak előadója lesz, egyéni nézeteit és felfogását tükrözi vissza. Ugy véljük azonban; hogy Ikötelességet teljesítünk akkor, a mikor lapumlk nyilvánosságát ennek az elmefuttatásnak rendelkezésére bocsátva, hozzá járulunk ez eszmék tisztázásához és a megszületés előtt lévő rendtartás minél tökéletesebbé válásához. Azért, hogy e tervezet feletti vitát ilyen módon lehetővé tette, 'köszönet illeti meig az igazságügyminisztert, aki nyilván abban a klasszikus •felfogásban él, hogy a törvényalkotás munkája nem merül ki a jogszabály megszövegezésében, továbbá az országgyűlés vitájában és szervezésében, hanem ezelkkel egyenrangú tényezőként jelentkezik még a szakkörök széleskörű biráló és csiszoló tevékenysége. Jó törvény csakis ennek a tényezőnek bekapcsolásával ikeletkezhetik. IRODALOM. A Nemzetközi Jog Tankönyve. Irta: Buza László szegedi egyetemi tanár (Budapest, 1935. Politzer Zs. és fia kiadása, 427. oldal.) Buza professzor szerényen tankönyvnek nevezi ezt a munkát, amely a háború utáni magyar nemzetközi jogi irodalom legkitűnőbb terméke. De nemcsak magyar, hanem európai viszonylatban is a legkitűnőbbek közé tartozik és mintája lehet •áttekinthetőség, rendszerbefoglalás és világos stilus tekintetében minden nemzetközi jogi munkának. Bámulatos ügyességgel egyesíti a tudományos és gyakorlati szempontokat. Elhagyva a felesleges részleteket nagy vonalakban tárgyalja a nemzetközi jog összes fontos kérdéseit. Nézetei ikiforrottak, felfogása a legmodernebb, meghatározásai világosak, és rövidek, főleg pedig eredetiek, .amint hogy eredeti a ikönyv beosztása is, mentes minden sablontól és eltérci. még pedig az ésszerűség ikövetelményei szerint eltérő a normális nemzetközi jogi tankönyvek beosztásától. Egy rövid ismertetés •keretében távolról sem lehet hű iképét adni ia feldolgozott óriási anyagnak és annak a rengeteg munkának, amely ebben a könyvben fekszik. Hiányt pótol ez a tankönyv, mert a magyar egyetemi ifjúság nemzetközi jogi tanulmányainál eddig külföldi munkáikra volt utalva, tekintettel arra, hogy a magyar :könyvek vagy túlságosan részletekbemenő módon, vagy túlságosan felületesen tárgyalták ezt a rendkívül nehéz anyagot. A nemzetközi jog fogalmának meghatározásával kezdődik a munka bevezetése. Mily egyszerű! „Nemzetközi jotg a két, vagy több állam által együttesen alkotott jogszabály". Nem a jogszabály tartalmát, hanem 'keletkezésének a módját nézi. lAz a kérdés ki a jogalkotó. Különbséget tesz a nemzetközi alkotmány szabályai és a nemzetközi jog szabályai között. A nemzetközi alkotmány a nemzetközi jogközösség valamennyi tagjára kiterjed, míg a közönséges nemzetiközi jog az egyes államok egymás közötti viszonyában felmerült különleges kérdéseket